Nemcsak a megnövekedett terrorveszély miatti alaposabb ellenőrzések, illetve az így meghosszabbodott becsekkolási idő okozhatnak bosszúságot a repülővel utazóknak. Egy felmérésen az utasok közel harmada számolt be arról, hogy nyugtalan és ingerült, amikor a poggyászfelvételre kerül a sor, hiszen a futószalag mellett állva sokakban felmerül, hogy esetleg nem érkezik meg a csomagjuk. 2015-ben 23,1 millió bőrönd keveredett el, amelyek 79%-a késve érkezett, 15% rongálódott, míg 6% tűnt el.*

2,3 milliárdos pluszköltség a légiközlekedés-iparnak

Forrás: ferihegyirepuloter.network.hu

A poggyászok átlagosan 1,76 nap alatt kerülnek vissza eredeti tulajdonosukhoz, ami első ránézésre ugyan nem tűnik soknak, de egy emiatt vesztegelni kényszerülő utas számára felér egy örökkévalósággal. Nem véletlen, hogy 5-ből 1 utas csak kézipoggyásszal repül: a feladott poggyászok száma utasonként átlagosan 1,2 db volt 2015-ben. Az elkeveredett bőröndök így is komoly összegeket emésztenek fel: tavaly 2,3 milliárd dolláros költséget jelentettek a légiközlekedés-iparnak.*

„Leggyakrabban a légitársaság kezelésében megsérült bőröndről érkezik bejelentés hozzánk, a második pedig a külföldre késve érkező poggyász, amelyről gyakran kiderül, hogy eltűnt. A hiányosan érkező csomag a legritkább” – emelte ki Lengyel Márk, az Európai Utazási Biztosító Zrt. (EUB) vezérigazgatója. A tendencia szerencsére pozitív: bár 2003 óta az utasok száma majdnem megduplázódott, az elkeveredett poggyászok aránya globális szinten közel a felére csökkent (13,2-ről 6,5 / 1000 főre).

A legjelentősebb javulást az európai légitársaságok érték el e téren, tavaly ugyanis 21%-kal kevesebb ilyen eset fordult elő (1000 emberre 7,80 ilyen jutott) annak ellenére, hogy a régió még mindig mutat némi lemaradást az ipar trendjeit tekintve. A megelőzés érdekében a légitársaságok 77%-a, míg a repülőterek 88%-a tervezi, hogy 2018-ig bevezeti az önkiszolgáló poggyászbilétázást. Az okostelefonokon elérhető csomagkövetés még sok helyen gyerekcipőben jár, de a légitársaságok körülbelül 60%-a úgy számol, hogy 2018-ra elérhetővé teszi ezt a szolgáltatást.*

Mik az elkeveredés legfőbb okai?

„A budapesti repülőtéren a kiszolgáló szervezetek éves szinten 5 millió feletti poggyászmennyiséget kezelnek” – tudtuk meg Kovács Judittól, a Budapest Airport Zrt. Terminál Szolgáltatásokért felelős vezetőjétől. Az elkeveredésnek számtalan oka lehet: elmondása szerint a leggyakoribb itthon a célállomást jelző címke leszakadása, de az is előfordulhat, hogy lecserélik a repülőgépet, és az új típusba már nem fér be annyi poggyász. Átszálláskor is megeshet, hogy az utassal ellentétben a bőröndje nem éri el a gépet, illetve hogy sztrájk akadályozza a folyamatot. A SITA beszámolója szerint a félrekezelt bőröndök legnagyobb részben, 45%-ban átszálláskor keverednek el.*  Kovács Judit azt javasolja, hogy minden esetben tegyünk névcímkét a poggyász külsejére és belsejébe is, és a csomagot egy különleges matricával, szalaggal tegyük könnyen felismerhetővé. Emellett a korábbi utazásokból származó csomagcímkét, illetve biztonsági vonalkódot távolítsuk el a bőröndökről, mert  azok megzavarhatják a csomagkezelő rendszert, ami így esetenként nem beazonosíthatónak nyilvánítja a bőröndöt. Az is fontos, hogy kár esetén azonnal tegyünk bejelentést a repülőtér „Lost and found” részlegénél, és a repülőjeggyel és a poggyász-címkével együtt őrizzük meg az itt kapott jegyzőkönyvet a további ügyintézéshez.

Ha már megtörtént a baj, és nincs kifejezetten repülős utazásra kötött biztosításunk, igen hosszú (akár több hónapos), bonyolult procedúra vár ránk, amikor közvetlenül a légitársaságtól próbálunk kártérítést szerezni. A légitársaságok többségénél csak angol nyelven fogadják a kárbejelentéseket, és előfordul, hogy csak többkörös levelezést követően fizetnek, vagy próbálják valamilyen külső problémára hivatkozva elutasítani az utas kérését. Lengyel Márk elmondta: visszatérő tévhit az ügyfelek körében, hogy minden utazási biztosítás tartalmaz megfelelő szolgáltatást légipoggyász-sérülésre valamint –poggyász- és járat-késésre is, és, hogy a biztosító azonnal fizet, a légitársaságtól függetlenül. Pedig ez csak az Air-termékek esetében van így. Ha viszont rendelkezünk ilyennel, nyugodtan rábízhatjuk magunkat a biztosítóra: az EUB az Air Assistance szolgáltatás keretében már a kár észlelésekor, akár nyelvi nehézségek esetén is segítséget nyújt a repülőtéri ügyintézésben, majd a reptéri bejelentés alapján kifizeti az utas felé a kártérítést, mentesítve az ügyfeleit ezáltal a légitársasággal folytatott több hónapos ügyintézéstől. Olyan esetben pedig, ahol az utas jogosult lehet a légitársaságtól további kártérítésre is (pl. EU-s szabályok alapján fix összegű térítések), több száz eurót hozhat a házhoz az erre vonatkozó szakszerű tájékoztatás is.

*SITA Baggage Report 2015