Egy mintegy 250 km-es szakasz ára. Forrás: regionalbahn.hu

Nagy port vert fel hazánkban az Európai Bizottságnak a vasúti szolgáltatásokat és piacokat elemző jelentése. A terjedelmes dolgozat megállapításai közül a Bruxinfo rövid ismertetése nyomán sok laptársunk azt emelte ki, hogy a magyar vasút háttérbe szorulásának fő oka a viteldíjak drágulása. Brüsszel szerint miközben Nyugat-Európa több országában is másodvirágzását éli a vasúti személyszállítás, addig az új tagállamok többségében riasztóan visszaesett a szektor súlya. Mivel egyre csökken az utasok száma, az állam is egyre kevésbé szubvencionálja a vasúti közlekedést, ami miatt egyfelől drágul a szolgáltatás, másfelől csökken a járatok száma, és így egyre kevesebben választják a vasutat. Az ördögi körből ki lehet törni, méghozzá a liberalizációval. Az Európai Bizottság szerint ugyanis az árak jellemzően alacsonyabbak ott, ahol a vasúti társaságok között verseny folyik.
A kétévente készülő jelentés megállapítja, hogy az EU egészében 2005 és 2012 között Lettországban és Magyarországon nőttek a legnagyobb mértékben a vasúti jegyárak. Hazánkban például 40 százalékponttal gyorsabban, mint hasonló időszakban az üzemanyag ára. Vagyis ha valahol, hát Magyarországon ideje lenne a piacnyitásnak a személyszállításban, az csökkentené a jegyárakat. Sajnos a magyar kormány és a vasúttársaság akadályokat gördít a liberalizáció elé – állapítja meg a tanulmány.
A fenti okfejtés egyetlen hibája, hogy nem veszi figyelembe: a magyarországi jegyárak a legalacsonyabbak között vannak az unióban. A Regionalbahn.hu szakportál euróra átszámolva hasonlította össze a teljes árú, másodosztályú jegyárakat nagyjából 250 kilométeres távon. Eszerint a legolcsóbb Romániában a szolgáltatás, mindössze 6 euró. Csehországban és Szlovákiában is 10 euró alatt marad az ár, nálunk pedig megközelíti a 15-öt. A lista másik végén lévő Nagy-Britanniában azonban meghaladja a 90-et is! De a legtöbb nyugat-európai országban 50-60-70 euró fölött van az ár. Igaz, hogy ezek úgynevezett listaárak, vagyis belőlük kedvezmények és üzletpolitikai árengedmények leszámolhatók. A szigetországban például a rendszer már egészen közel áll a fapados légitársaságok árképzéséhez, azaz a jegyárak a pillanatnyi töltöttség függvényében változnak, extrém esetben a 90 eurós ár tizedére is leeshetnek. Csakhogy a MÁV-Start árai is listaárak, és mint tudjuk, a teljes árat az utazóknak csak töredéke fizeti.

Hamarosan 112 Stadler Flirt motorvonat szolgál a magyar pályán. Európai szintű szolgáltatás, töredékáron

A tanulmány a vasúttársaságok szolgáltatásait számos más szempontból is összehasonlította. A késések tekintetében a MÁV-Start részint jól, részint kifejezetten rosszul szerepelt. A távolsági vonatok esetében, ahol a 15 percnél nagyobb késést vizsgálták, hazánk a középmezőnyben végzett. Az elővárosi közlekedésben, ahol a menetrendtől való eltérést már 5 percnél késésnek értékelték, a MÁV-Start az utolsó helyre szorult. Az utasok elégedettségét is mérték, a hazai jegyvásárlóknak csak 23 százaléka volt elégedetlen a magyar vasúttársasággal a vonatkésések miatt, ezzel az értékkel az uniós átlaghoz közelítünk. Hasonlóképp átlagos a vasút költségvetési támogatásának a mértéke és az egyes vonatokon utazók száma is.

Jámbor Gyula

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. július 2-i számában