A forgalomban haladva rengeteg közlekedési táblával találkozunk, amelyek egyértelműen megmutatják, mit kell és mit szabad tennünk, például kanyarodhatunk-e balra vagy meg kell-e állnunk a kereszteződés előtt. A táblákat sok esetben felfestések, azaz útburkolati jelek egészítik ki, amelyek megkönnyítik a közlekedők dolgát. 

Egy tejeskocsi adta az ötletet

Az útburkolatot hosszában elválasztó felezővonal ötletét a michigani Edward N. Hinesnak tulajdonítják, aki – Wayne megye útügyi bizottságának elnökeként – a biztonság javítása érdekében találta ki a középső fehér csíkot 1911-ben. Állítólag egy csöpögő tejszállító autó adta az ihletet, amely fehér csíkot húzott maga után. Először hidakon és kanyarokban alkalmazták a szagatott vonalat, hogy az egymással szemben haladó járművek egyértelműen lássák, mekkora a rendelkezésükre álló útszélesség. 

Az ötlet gyorsan elterjedt más államokban is, de hosszú ideig a felfestések államonként, sőt megyénként vagy városonként eltérőek lehetettek, ami zavart okozott a közlekedésben. Végül 1971-ben az egész Egyesült Államokban szabványosították az útburkolati jelzéseket. 

Európában 1918-ban, az angliai Sheffieldben festettek fel először útburkolati jeleket, majd az 1920-as években sokfelé meghonosították, a felezővonalat először 1921-ben tesztelték Birminghamben. A jelölés azonban csak 1926-tól vált hivatalossá Angliában. 

Ha nem látszik, nem játszik

A forgalmat a rendőr, a közlekedési jelzőlámpák, a táblák és útburkolati jelek irányítják, és természetesen ott vannak még a szabályok is. 

Az útburkolati jelek tervezéséről és létesítéséről szóló magyar rendelet kimondja: „az útburkolati jelekkel jelzett forgalmi rendnek feltétlenül, kölcsönösen és egyértelműen igazodnia kell a függőleges jelzésekkel (jelzőtáblákkal stb.) kijelölt forgalomszabályozáshoz”. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy az úttestre felfestett jelzések alacsonyabb rendűek mint a jelzőlámpák és a táblák jelzései.  

Számtalan útburkolati jel létezik, íme néhány nagyobb csoport: 

• Hosszirányú burkolatjelek: terelővonal (szaggatott felezővonal vagy a forgalmi sávokat elválasztó szaggatott vonal), záróvonal, kerékpársáv, az úttest szélét jelző vonal. 
• Keresztirányú burkolatjelek: gyalogos-átkelőhely (zebra), megállást helyét jelző vonal, kerékpáros felálló hely, veszélyes helyre figyelmeztető keresztirányú csíkok.
• Egyéb burkolati felfestések: előjelző nyilak (az adott sávból melyik irányba vagy irányokba szabad továbbhaladni a következő kereszteződésben), megállóhelyek, mozgássérült parkolóhely, tilalmi jelzőtáblák jelei (sebességkorlátozás és előzni tilos),  kerékpáros nyom, az út számát jelző felfestések stb.

Bizonyos útburkolati jeleket minden esetben tábla kísér – pontosabban a tábla az elsődleges –, ilyen például a sebességhatár vagy az előzni tilos. Más esetekben viszont nincs tábla, ilyen a záróvonal vagy a forgalomtól elzárt terület. Alapvetően az útburkolati jelek addig irányadóak, amíg láthatóak (és ha nincs kapcsolódó tábla). Ha hó takarja, sár fedi vagy lekopott például egy záróvonal, akkor nem kell figyelembe venni. Persze az gyakran vita tárgya, hogy meddig számít jól láthatónak például egy záróvonal, és aki tudja, hogy korábban egy záróvonal volt ott, mert ismeri a környéket, azt semmiképpen sem biztatunk arra, hogy áthajtson rajta. 

A jogszabály szerint egyébként „az útburkolati jeleket tisztán, jól látható állapotban kell tartani. Ahol ezek a követelmények nem teljesülnek, az útburkolati jeleket fel kell újítani. Különös gonddal kell megítélni azoknak az útburkolati jeleknek a felújítási gyakoriságát, amelyek kötelezettségekre hívják fel a járművezetők figyelmét.”

Világító burkolat

Az utóbbi években többen kísérleteznek világító útburkolati jelekkel, amelyek éjszaka külső energiaforrás nélkül fény bocsátanak ki, így sötétben is biztonságosabbá teszik a közlekedést. Egy ausztrál cég  a sötétben fluoreszkáló gyerekjátékoknál és matricáknál már régóta alkalmazott fotolumineszcencia elvén készített éjszaka is világító felfestéseket. A speciális bevonat sötétben kibocsátja azt a fényt, amit a napsütésből elnyelt. 

De van Magyarországon is világító út: pár éve világító bicikliutat mutattak be az Eurovelo 6 kerékpárút Duna-menti szakaszán, Esztergom térségében. Ennél a megoldásnál nem az útburkolati jelek világítanak, hanem a teljes burkolat. Ehhez egy boroszilikát anyagú, gyantába ágyazott szemcsét használtak, amelyeket a nap fénye feltölt, majd az így kezelt felület világít a sötétben. 

A kísérleti jelleggel épült világító kerékpárút nemcsak lenyűgözően néz ki, hanem biztonságosabbá is teszi a közlekedést, így remélhetőleg más helyszíneken is alkalmazni fogják.

Nektek is tetszett Tóbiás és Balambér meséje? Minden héten frissülő történetünket kövessétek itt az Autószektoron, naponta új játékokért, tanácsokért pedig lájkoljatok minket a Facebookon!