Amint a dízelek kiszorulnak Európa meghatározó piacairól, úgy válik egyre nehezebbé az autógyártóknak teljesíteni a rájuk kirótt széndioxid-kibocsátási normákat. Egyre kevésbé fenyeget tehát bennünket a dízelek hagyományos réme, a jelentős nitrogén-oxid- és koromrészecske-emisszió, ugyanakkor a fejlemények azt is egyértelművé tették, hogy pusztán belső égésű motorokkal nem teljesíthetők az európai CO2-kibocsátási előírások.

Ez az elsődleges konklúziója annak a jelentésnek, amelyet a JATO Dynamics tett közzé az Európában 2018 során eladott új gépkocsik súlyozott károsanyag-kibocsátásáról. 2017 után ugyanis tavaly is emelkedett az újautópiac átlagos CO2-emissziója, méghozzá riasztó mértékben: a 2018-ban regisztrált 120,5 g/km meghaladja a 2015-ös értéket.

A megoldást például a hibridek jelentik. A Toyota emlékeztet: az európai öntöltő hibrid eladások (606.210 db) közel háromnegyedét (435.119) adják a márka típusai. Tavaly 45 százalékos volt a technológia részesedése a Toyota európai eladásaiból – Nyugat-Európában ez az arány elérte az 58 százalékot-ot –, nem csoda, hogy a márka egyike volt annak a mindössze öt gyártónak, amely 2018 során javítani tudta súlyozott átlagos CO2-kibocsátását. „Ez, valamint a tény, hogy a Toyota Európában elsőként tudta 100 g/km alá szorítani flottaátlagát, kedvező képet fest a jövőre nézve: jelenleg úgy tűnik, a Toyota a legesélyesebb arra, hogy sikerrel teljesítse a 2030-ra előjegyzett, minden eddiginél szigorúbb károsanyag-kibocsátási határértékeket.” – olvasható a cég közleményében.