A klímaváltozás hatásainak mérséklése érdekében az Európai Unió célja, hogy 2050-re elérjük a klímasemlegességet, azaz nem bocsátunk több szén-dioxidot, mint amennyit az erdők, a növények a környezetünk el tud nyelni. Ennek érdekében a hagyományos üzemanyaggal – benzinnel, gázolajjal – működő autóknak egyre szigorúbb előírásoknak kell megfelelniük, ha káros anyagok kibocsátásáról van szó, és az európai döntéshozók azon is dolgoznak, hogy 2035 után az uniós tagállamokban ne lehessen új benzines és dízelmotoros autókat eladni. Közben egyre népszerűbbek a villanyautók, Magyarországon is látványosan bővül a tisztán elektromos elektromos kocsik piaca: 2022 augusztusának végére több mint 30 ezer elektromos autó rótta az utakat, ami azt jelenti, hogy két év alatt megháromszorozódott a tisztán elektromos autók száma hazánkban. Az áttörés azonban még nagyon messze van, ugyanis a több mint négymillió magyarországi személyautónak ez kevesebb mint egy százaléka. 

Csak vízgőzt bocsát ki

Egyelőre úgy tűnik, hogy az elektromos autók jelentik majd a közlekedés jövőjét, de van egy másik ígéretes technológia is, amelyről kevesebb szó esik: ez a hidrogénhajtás. A hidrogén a világegyetem leggyakoribb kémiai eleme, és a természetben vegyület formájában, vízként található meg. 

De hogyan megy tőle az autó? A hidrogénnel működő jármű bizonyos szempontból egy elektromos autó: az üzemanyagcella egy oxigént és hidrogént felhasználó elektrokémiai folyamat során elektromos áramot állít elő, és ez hajtja az elektromos hajtásláncot. Káros vagy szennyező anyag nem keletkezik, a jármű csak vízgőzt bocsát ki. 

Előnyök…

A hidrogénhajtás esetén a feltöltési idő ugyanolyan rövid, mint a robbanómotoros autóknál egy tankolás. Egy hidrogénhajtású autóba 5 perc alatt tankolható 5 kilogramm hidrogén-üzemanyag, amivel 400-500 kilométert is megtehet a jármű. Ez nagy előny az elektromos autókhoz képet, azoknál ugyanis még a leggyorsabb töltési megoldások is mintegy 30 percig tartanak. 

További pozitívum, hogy az elektromos autókhoz szükséges 400-500 kilogrammos akkumulátor-csomagok helyett hidrogénhajtás esetén a maximális hatótávolsághoz szükséges üzemanyag súlya csak 5-6 kilogramm. 

…és hátrányok

Az viszont probléma, hogy jelenleg a hidrogén jelentős részét földgáz segítségével állítják elő, ami szén-dioxid-kibocsátással jár, és emiatt nem túl környezetbarát megoldás (igaz, az elektromos autókba töltött áram sem csak zöld forrásból érkezik). Persze arra is van lehetőség, hogy megújuló energiaforrásból – szél- vagy napenergia által – termelt villamos energiával állítsák elő a hidrogént a víz molekuláris bontásával, azaz elektrolízisével. Ilyen esetben már teljesen környezetbarát, zöld hidrogénről beszélünk. A gond csak az, hogy a megújuló energiával történő előállítás egyelőre nagyon drága. Elemzések szerint legalább a felére kellene csökkennie az árnak, hogy valódi alternatívája legyen a hagyományos üzemanyagoknak, bár a költségek minden bizonnyal egyre alacsonyabbak lesznek a következő években. További problémát jelent, hogy a hidrogén robbanékony, noha a gyártók szerint a hidrogéncellás autók legalább olyan biztonságosak, mint hagyományos társaik. 

Melyik lesz az uralkodó technológia? 

A hidrogénhajtás kapcsán egyelőre az autógyártók is megosztottak, egyelőre csak néhány vállalat fejleszt hidrogénhajtású járműveket. Európában még elenyésző számú hidrogénhajtású autót adnak el, és alig pár száz töltőállomás található a kontinensen. Igaz, már itthon is kapható hidrogénhajtású, üzemanyagcellás autó, és hidrogén töltőkút is van Magyarországon. Ázsiában, különösen Japánban nagy jövőt látnak a hidrogénben, és ha valóban több százezer hidrogénhajtású autót állítanak forgalomba, ahogy tervezik, akkor az előállítási költségek csökkenésével népszerűbbé válhat a technológia. 

Mérnöki kihívás elhelyezni a hidrogéntartályokat (Fotó: Toyota)

A szakemberek szerint elképzelhető, hogy az elektromos és a hidrogénhajtású autók egymás mellett, párhuzamosan lesznek jelen. De van olyan vélemény is, amely szerint amikor két egymással vetélkedő rendszer létezik egymás mellett, akkor nem az nyer, amelyik a jobb, hanem amelyik előbb szerez piaci részesedést. Húsz-harminc év múlva meglátjuk.

Nektek is tetszett Tóbiás és Balambér meséje? Minden héten frissülő történetünket kövessétek itt az Autószektoron, naponta új játékokért, tanácsokért pedig lájkoljatok minket a Facebookon!