Gyopáros Alpár, a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos azt emelte ki, hogy a 36 kilométeren, új nyomvonalon 2023-ban elkészülő úttal a térség kistelepülései könnyebben megközelíthetők lesznek, ezáltal csökken az elvándorlás.

Az új út is azt a célt szolgálja, hogy a kistelepüléseken élők életminősége növekedjen, hasonlóan a Magyar falu programhoz – mondta, hozzátéve, hogy a kormány célja is az, hogy megállítsa a hazai kistelepülésekre évtizedek óta jellemző demográfiai csökkentést. Ezért hirdette meg Orbán Viktor miniszterelnök 2018-ban a Magyar falu programot – emelte ki.

A 83-as út mentén fekvő településeken a korábbai években a népességszám stagnált, vagy csökkent, ugyanakkor már látszódnak a Magyar falu program eddigi intézkedéseinek az eredményei – fogalmazott a kormánybiztos. Részletezte, hogy az összes olyan településen az út mentén, ahol a családok jogosultak a falusi csokra, nőtt a népességszám az elmúlt másfél évben. Példaként említette Tétet, ahol 141-gyel nőtt a lakosok száma, ez közel négy százalékos növekedés.

Kovács Zoltán Veszprém megyei országgyűlési képviselő azt hangoztatta, hogy a gyorsforgalmi úttal csökken a településeken az áthaladó teherforgalom, a közlekedés biztonságosabbá válik.

Felidézte, hogy másfél évtizede kezdődött a munka, hogy elkészüljön az út, amely regionális gyűjtőúttá válhat. Stratégiailag is fontos, hiszen így a pápai repülőtérnek közvetlen összeköttetése lesz Győrrel és az autópályával.

Kara Ákos, a térség országgyűlési képviselője felidézte, hogy a beruházó Nemzeti Infrastruktúra Zrt. 2016-ban kezdte el a tervezést, a megengedett maximális sebesség az úton óránként 110 kilométer lesz.

Hozzátette, hogy 2017 decemberében megszerezték az építési engedélyeket, 2019 májusában kezdődtek a régészeti munkálatok, amelyeket befejeztek, majd elkészültek a kiviteli tervek. Két szakaszban épül meg az út, Pápa és Tét-dél csomópont, valamint a Tét-dél csomópont és Győr között. A kivitelezés mindkét szakaszon egyszerre kezdődik – mondta.