2026. július 1-jétől jelentősen változik a tachográfokra vonatkozó szabályozás, a nemzetközi áruszállításban ekkortól a 2,5 tonnánál nagyobb össztömegű kishaszongépjárművekben is kötelező lesz a használata. Megváltoztatja vajon a módosítás a szállítmányozási piacot? Hogyan hat mindez a kisebb, egy teljes kamiont nem megtöltő küldemények továbbítását végző furgonos és a gyűjtőszállítmányozásra?

Fotó: Dachser

Jövő júliustól már a kisebb, 2,5 tonnánál nagyobb össztömegű kisteherautók számára is kötelező lesz a tachográf használata. Annak megvizsgálásához, hogy mindez milyen hatással lehet a piacra, érdemes előbb áttekinteni a közúti szállítmányozás jelenlegi lehetőségeit. Az új szabályozás leginkább a kisebb, egy teljes kamiont nem megtöltő küldemények célba juttatását érinti majd. Erre jellemzően kétféle megoldást kínálnak a szolgáltatók: a furgonos szállítás esetében a kisebb áruhoz kisebb teherautót vesz igénybe a megrendelő, és a jármű kizárólag az ő küldeményét viszi. A gyűjtőszállítmányozásnál a menetrend szerint induló kamionok ezzel szemben több megrendelő áruit továbbítják egyben a célállomások felé.

Pillanatnyilag a furgonos szállítás előnye lehet a gyűjtőszállítmányozással szemben, hogy gyorsabb és rugalmasabb, viszont drágább. A Dachser számításai szerint az árkülönbség távolságtól és célállomástól függően akár 40-50 százalék is lehet – holott Európán belül az ezért cserébe nyerhető idő sokszor csupán egy-két nap, kisebb távolság esetében még ennyi sem. Például Németország, Hollandia és Belgium esetén a furgonnal elérhető egy nappal gyorsabb kiszállítás 40 százalékkal magasabb költségvonzattal jár. Spanyolország, Portugália, Nagy-Britannia és Olaszország egyes részein is hasonló a helyzet: a futamidőben megmutatkozó két munkanapos különbség több mint 50 százalékos felárat jelent furgonos szállítás esetén.

A Dachser kiterjedt gyűjtőhálózatának nagy előnye, hogy Európán belül minden nap minden irányba indulnak járatok, így a teljes kontinenst lefedve megbízhatóan működik, ezért egyszerű vele tervezni, illetve kiszámítható futamidővel dolgozik. Mindemellett a teljes hálózat egységes informatikai rendszert használ, amely a megbízók felé a küldemény folyamatos nyomon követhetőségét biztosítja. A fix menetrenddel, indulási időkkel történő gyűjtőszállítmányozás jelenleg is jóval költséghatékonyabb megoldás az árutovábbításra, kivéve természetesen azon esetekben, amikor a minél rövidebb tranzitidő lényegesebb szempont, mint a költségek csökkentése.

A mindennapi élet során mindkét szállítási módnak megvan a helye és a szükségessége, a kettő közötti választást az adott vállalkozás prioritásai is befolyásolják. A költségek és a tranzitidő szempontjai mellett manapság egyre nagyobb hangsúlyt kap egy harmadik tényező is, a környezettudatosság. Amennyiben az ügyfél számára a választás során ez is fontos szempont, akkor ismét a gyűjtőszállítás felé billen a mérleg nyelve. Az egy raklapra jutó üzemanyagfogyasztás és károsanyag-kibocsátás sokkal kedvezőbben alakul egy negyven tonnás szerelvény használatával, mint egy kis furgonnál.

A jövőre életbe lépő új szabályozás átrendezheti a fenti előnyök és hátrányok sorát. A furgonos szolgáltatók esetében a kötelező pihenőidők mellett csak akkor tarthatók az eddigi tranzitidők, ha plusz sofőrt alkalmaznak – ez esetben viszont magasabb költséggel kell a megbízónak számolnia. Utóbbi kizárólag a szállítási idő növekedésével lesz elkerülhető, így viszont a furgonos árutovábbítás hosszabb távokon már nem lesz versenyképes a gyűjtőszállítmányozással szemben.

Egy dolog biztos: a közúti közlekedés biztonsága mindenki közös érdeke és felelőssége, és a tachográfok a múltban már igazolták, hogy jelentős mértékben segítik ennek növelését. A szállítmányozási piac szereplőinek, szolgáltatóknak és ügyfeleknek pedig 2026 után ennek érdekében még intenzívebben kell majd (újra)tervezniük, hogy az igényeiknek megfelelő, minden szempontból ideális megoldásokat megtalálják.