Mercedes-Benz S-osztály & Pagani Zonda

Kezdjük egy jól ismert esettel, a Mercedes V12-esével, ami megannyi egzotikus modellben megtalálta a helyét (no meg persze versenyautókban is), de ezek közül talán a legismertebb a Pagani Zonda. Egyszer engem is megtréfált Ámon Olivér, amikor megmutatta C600 drift autóját és hozzám dobta, hogy Pagani Zonda motor van benne. A lábaim a földbe gyökereztek, majd hozzátette, hogy az amúgy nem más, mint a Mercedes M120 V12-ese, ami a leghíresebb S600-ba is került. Egyébként a Pagani a mai napig aktívan használja a nyomatékos motort, a dolog különös pikantériája pedig az, hogy még Juan Manuel Fangio hozta össze Horacio Paganit a Mercedesszel.

Volvo XC90 & Noble M600

Ennél már sokkal szokatlanabb páros a következő, akik egy 4,4-literes V8-ason osztoznak. Ma már persze más idők járnak a Volvo felett a kínai tulajdonosi körrel és az őket is szorongató károsanyag-kibocsátási normákkal, de egykor még simán elfért egy V8-as a családi SUV kínálatában. Történetesen egy brit szupersportautót, a Noble M600-ast is ezzel szerelték, noha az átálláshoz a Yamaha segítségét kellett kérniük. Ők feleltek azért, hogy a blokk elbírja a két turbó által felpumpált 650 lóerőt, amihez a komplett rendszert meg kellett erősíteni. Mi több, egy kapcsoló segítségével a sofőr is dönthetett, hogy mennyi lóerőt akar uralni épp, amivel erősen megelőzte a korát.

Renault Espace & Nissan 350Z

Szerintem senkinek sem kell bemutatni a Nissan sportautók kürtszerű, utánozhatatlan hangzását. A komplett gyerekkoromat belengte a Nissan 350Z VQ35DE 3,5-literes, V6-os motorjának hangja. Amire viszont a legkevésbé sem számítottam, hogy ennek a motornak lehet is bármi köze a Renault Espace családi egyterűhöz, még akkor sem, ha tudom, hogy egy konszern alá tartoznak. Már pedig az a helyzet, hogy a Renault V4Y motorja, amit többek között a Vel Satis is megkapott, közeli rokonságban áll a Nissan sportmotorjával.

Ford Crown Victoria & Koenigsegg CC8S

Mindenkinek el kell kezdeni valahol és mi lehetne jobb alap ehhez, mint a világ egyik legnagyobb darabszámban gyártott típusa és annak motorja. Ma már a világ egyik legelismertebb belsőégésű motor és hiperautó fejlesztője a svéd Koenigsegg, de első modelljükhöz még a Fordtól kérték kölcsön a Crown Victoriában is használt 4,6-literes V8-as blokkot. Igen, ez az a merevhidas Crown Victoria, amit szinte az összes amerikai rendőrösön és taxi társaságnál megtalálunk, kiírthatatlan megbízhatósága miatt. Persze Christian és csapata erősen módosította a V8-ast, például akasztottak rá egy kompresszort és a térfogat is 4,7-literre bővült. Hatékonyságának köszönhetően 664 lóerőt teljesített.

Honda Civic Type R & Ariel Atom

A legtöbb autó rajongónak talán megvan a legendás kép, ahogy Jeremy Clarkson arca eltorzul a szemből érkező elképesztő gyorsaságú széltől egy Ariel Atomban. Ami éppen arról híres, hogy egy teljesen fedetlen, puritán vázra épülő, elképesztően könnyű és fürge sportautó. Egészen hihetetlen, hogy kaphat rendszámot, de az is meglepő, hogy minden Ariel Atom generációban az adott kor Honda Type R motorja dolgozott. Először a szívó K20A, majd a turbós K20C. Volt olyan is, hogy kompresszort akasztottak rá, de olyan is, hogy V8-ast raktak bele. Teljesen beteg.

Rover & Lotus

Egy újabb márka, ami ma már nem régi önmaga, hiszen kínai villanyos márkaként éledt fel hamvaiból a Lotus, de egykor még a könnyű kaszni sportautók csúcsát jelentette. Főleg az első Lotus Elise, ami még a világ egyik legunalmasabb szedánjának, a Rover 75-nek a motorját cipelte magában. Máskor pedig a Toyota négy- és hathengeres motorjait használták nagy szeretettel, például a Corollából vagy a Camryből. Ezek szerepeltek az Elise, az Exige vagy az Evora kínálatában, de például az új Emira is egy Camry V6-osra épül.

Nissan R390 & McLaren P1

A végére maradtak a nagy ágyúk. Jogosan merülhet fel, hogy mégis mi köze egymáshoz egy ultra ritka Le Mans-i versenyautónak és egy brit szupersportautónak. Hát persze, hogy a motorjuk. Ha pedig visszavezetjük a motor történetét, akkor lesz még érdekesebb a sztori. Szóval az úgy volt, hogy a McLaren 3,8 és 4,0 literes sportmotorjait a Tom Walkinshaw Racingtől vásárolta, akik még a Nissan R390-eshez fejlesztgették a motort a TWR-ral közösen. Ami egyébként, annak ellenére, hogy a japán márka jelvényét hordta a 24-óráson, igazából erősen épített egy Jaguar XJR-15-re. Elképesztő, hogy egy motor milyen utat képes bejárni, nem?

További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!