Nincsenek könnyű helyzetben a vészhívó központok munkatársai. Ahelyett, hogy higgadt, tárgyilagos, lényegre törő helyzetértékelés alapján határozhatnák meg, hogy hogyan reagáljanak egy adott balesetre, rendszerint felkészületlen, felzaklatott szemtanúktól kapott, megkérdőjelezhető pontosságú leírások alapján kell lépniük. A rosszul meghozott döntéseken pedig emberéletek múlhatnak – akár azért, mert esetleg alulbecsülték a veszélyt, akár azért, mert feleslegesen küldenek a helyszínre olyan erőket, amelyekre másutt nagyobb szükség lehetett volna.

Japánban talán sehol nem annyira kritikus ez a helyzet, mint a 920 ezer lakosú Szakaiban. Az Oszaka prefektúrában található nagyvárosban évente több mint 100 ezer – azaz naponta mintegy 300 – vészhívás fut be a tűzoltóságra. Ez azt jelenti, hogy ötpercenként kell kritikus döntéseket hozniuk a diszpécsereknek. A legforgalmasabb napokon akár 250 alkalommal indítanak útnak mentőket, tűzoltókat, ami országos viszonylatban is kiemelkedő terhelést jelent számukra – és minden egyes alkalommal fennáll annak a veszélye, hogy pontatlan információk alapján cselekszenek.

Hogy tartós megoldást keressenek a problémára, a szakai kapitányság 2022 végén együttműködésre lépett a Toyotával. Nyolc hónapon át tartó, közös fejlesztés után 2023 októberében bejelentették, hogy megkezdik annak a rendszernek az élettesztjét, amely lehetővé teszi, hogy a segélyszolgálatok a távolból megtekinthessék a baleset helyszínét.

Az innovatív technológia műszaki alapjait az az évek óta működő informatikai hálózat adja, amelyen keresztül a Toyota-járművek különböző diagnosztikai és rendszeradatokat küldenek a felhőbe. Ezeket egyrészt a járművek műszaki állapotának, az egyes komponensek megbízhatóságának a feltérképezésére használja fel a Toyota, másrészt olyan meglepő szolgáltatásokra is alkalmas, mint például az aktuális időjárási jelentés. Ezen a kommunikációs rendszeren keresztül pedig bármilyen információ továbbítható – beleértve akár a fedélzeti kamerák felvételeit.

A 2024 augusztusáig tartó tesztfázisban a városban közlekedő buszokra és teherjárművekre – összesen mintegy 400 járműre – telepített kamerák felvételeit használják. Amennyiben olyan bejelentést kap egy diszpécser, amelynél felmerül a helyszín szemrevételezésének igénye, megadja a keresett címet, a rendszer pedig műholdas navigációs adatok alapján megállapítja, hogy mely járművek közlekedtek arrafelé a baleset óta, és lehívja a fedélzeti kamerák felvételeit. A körülmények pontos ismeretében aztán a megfelelő létszámú és felszereltségű egységet lehet a helyszínre küldeni.

A technológia a Toyota speciális vállalati kultúrájának köszönheti létrejöttét: az autógyártó ugyanis aktívan támogatja, hogy munkavállalói kidolgozzák és megvalósítsák innovatív elképzeléseiket. Ennek a „B Projekt” néven ismert programnak az egyik legismertebb példája a hibázni képtelen kosárlabdázó robot, és remélhetőleg hasonlóan sikeresnek bizonyul a fedélzeti kamerák életmentő célú felhasználása is.

Addig természetesen rengeteg munka vár még a partnerekre – hogy mást ne említsünk, a technológia szakmai célú fejlesztésével párhuzamosan már most elkezdtek azon dolgozni, hogy biztosítsák a személyes adatok védelmét. A kamerák képét ezért úgy továbbítják a diszpécserközpontba, hogy arról ne lehessen azonosítani a járműveket és személyeket, illetve ne lehessen elmenteni a videót. Ez létfontosságú előfeltétele annak, hogy a jövőben privát személyautókra is kiterjeszthessék a rendszert, ezzel megsokszorozva annak hatékonyságát.

A kezdeményezése egyébként egybevág a Toyota azon törekvésével, hogy nullára csökkentse a halálos kimenetelű, illetve súlyos sérüléssel járó balesetek számát. Ebben természetesen főszerephez jut a megelőzés – a járművek biztonsági rendszereinek, a közlekedési infrastruktúrának a fejlesztése –, ugyanakkor az életmentés hatékonyságának javítása is közelebb visz bennünket ehhez a célhoz. Hagyományaihoz híven a Toyota a többi autógyártót is szeretné bevonni a projektbe, hiszen a biztonság nem márkaspecifikus érték, hanem az egész társadalom javát szolgálja.