A Toyota történetében egy időben fontos szerepet játszottak a szubkompakt sportautók. Újra és újra felmerül a kérdés, visszatér-e valamelyik legenda. Ha választ nem is adhat ezekre az interneten komoly követőtáborral rendelkező, kiváló fantáziájú autótervező, Rain Prisk zseniálisan képzelte el, milyen formában – pontosabban milyen formákban – születhetne újjá a kétüléses Toyota.

A XXI. század első évtizedének végére kihaltak a Toyota sportautói. Aztán a márka nagyot fordított stratégiáján, ismét értékké tette a vezetés élményét, és ezzel párhuzamosan megkezdte újra felépíteni sportautó-portfolióját. A kétliteres szívómotorral szerelt GT86 sokáig egymaga képviselte a sportosságot annak a márkának a palettáján, amely korábban az MR2-vel, a Celicával és a Suprával nemcsak minden fontos szegmensben ott volt, de komoly motorsport-sikereket is magáénak tudhatott.

Az MR2 a hátsó tengely előtt hordta a motorját, így gazdája csupán egy utassal oszthatta meg a vezetés élményét. Mindkét autó jóval kisebb volt az ekkor már harmadik generációjánál járó Toyota Celicánál, a jelenlegi GR 86 koncepcionális elődjénél – az utókor szempontjából tulajdonképpen csak a motor elhelyezése és az üléssorok száma mutat különbséget, de a zömök, kupés formátum ugyanaz.

Ennek az egyelőre csak rendkívül merész elképzelésként élő koncepciónak adott formát Rain Prisk, amikor megrajzolta a második generációs MR2 markáns stílusjegyeiből építkező koncepcióját.

A legszerencsésebb azonban talán az volna, ha a kétszemélyes sportautót az AE86 erősen múltidéző stílusával kombinálná a Toyota. Számos példát láthattunk már arra az autóiparban, hogy az ügyfelek jól fogadják a retro stílusú, speciális (értsd: korlátozott) funkcionalitású modelleket – nem is kell messzebb mennünk a Toyota FJ Cruisernél.

Időközben egy még merészebb feltételezés is felmerült az interneten: ezek szerint a Toyota a Porsche középmotoros modellcsaládjához (Porsche 718) szorosan kapcsolódva építhetné meg az MR2 utódját. Egy ilyen együttműködésnek kétségtelenül nagy volna a hírértéke, piaci szempontból azonban talán értékesebb lenne, ha házon belül és lehetőleg a természeti környezettel minél inkább kompatibilis módon valósítaná meg apró sportautójának visszatérését a Toyota.

Rain Prisk az AE86 utánérzését is megrajzolta. A modern, átméretezhető padlólemezek korában viszonylag olcsón meg lehetne valósítani egy ilyen típust, az elektromos hajtás pedig tovább javítja a költséghatékonyságot. A kérdés már csak az: készen áll-e a világ egy kétüléses Toyota sportautóra?