Az előző részben a veterános életérzést, és annak okait boncolgattuk, eljutottunk egy veterán börzére, ahol igazán különleges kincseket találtunk. A börzéken általában mind a vevők, mind az eladók megszállottak, ismerik a veteránok értékét és ez az alkatrész-árakban is tükröződik. „Mitől lesz ez 7000 Ft, ha a boltban újat kapok 5-ért?” – hangozhat egy-egy kérdés az eladó felé, de a válasz sem marad el: „Ez még eredeti, méretpontos, gyári alkatrész. Pontosan illeszkedik, a veterán jármű pedig nem veszít gyáriasságából”. Nem csak az eredetiség lehet ilyenkor a szempont, hanem a minőség is. A gyári alkatrészek még használtan is tovább szolgálhatnak, mint egy-egy utángyártott darab, a jármű értékét is növelik. Mondhatni, hogy a kereslet-kínálat szabálya alapján nem meglepő a régi, de gyári alkatrészek magas ára.     Ha igazán jó boltot szeretnénk csinálni, akkor érdemesebb egy-egy autóbontóba ellátogatni, ahogy időnk engedi. Sokszor nekünk az a legnagyobb kincs, amit mások szemétnek tartanak. Az ottani árak alacsonyabbak lehetnek a típusismeret hiányában, ráadásul többet vásárolva az alku lehetősége is nagyobb. Ha van a környezetünkben autóbontó, akkor érdemes időszakosan megnézni, hogy van-e az általunk preferált vagy fenntartott típus. Mivel sokan ugyanazokat keresik egy-egy autóhoz a típushibák miatt, ezért résen kell lenni, és lecsapni a jó ajánlatokra. Egy veteránosnak felemelő érzés a shredder elől megmenteni egy-egy veterán járművet vagy annak alkatrészeit, ráadásul ez az újrahasznosításnak a lehető legjobb módja.     Érdekes, hogy nagyon sok olyan autótípus kezdi elérni a 30 éves kort, ami korábban klasszikus népautó volt, és még elég sok van belőle az utakon (hazánkban 14 év felett van az autók átlagéletkora). Nehezen barátkoznánk meg egy OT-s rendszámú Golf II-vel vagy Ford Sierraval, pedig bármikor szembe találkozhatunk velük. Ahogy telik az idő egyre több olyan jármű éri el a veterán kort, ami klasszikus értelemben nem nevezhető veteránnak, mert már félig meddig a mai kor technológiáit tartalmazzák.     A karburátor helyett befecskendezők, gázbowden helyett elektromos pillangó-szelep, a klasszikus mechanikus megoldások helyett mindenhol elektronika. És ha tönkremegy? Ki fogja legyártani, ha nem lehet már kapni? Vajon egy tönkrement motorvezérlőt mennyire lesz egyszerű pótolni? Ráadásul lehet, hogy két, azonos típusú autóban teljesen más vezérlő egység található.     Az biztos, hogy azok a hobbi autók, youngtimerek, amelyek a saját fajtájuk között különlegesek, azok a jövőben is kitüntetett helyen szerepelnek a veteránok között, vagyis a különleges kiadások, limitált szériák, erős motorral szerelt modellek kerülnek előtérbe. Fellapozva a használtautós hirdetéseket, már most többszörösét érik az alapmodelleknek a speciális kiadások: a coupe-k, GTI-k, GSI-k stb.    

A „TT 20 years” jubileumi kiadás 999 példányban készül, és visszaidézi az 1998-ban debütáló Audi TT első generációját. Részleteiben felfedezhető a TTS Roadster-tanulmányautó, amely 1995-ben a Tokiói Autókiállításon ünnepelte premierjét: az ülések, az ajtóborítás és a középkonzol mokaszinbarna nappabőrrel borított, további bőr betétek és Panuka kontrasztvarratok modernebb köntösbe bújtatva idézik fel az egykori tanulmányautót. Az egyedi sorszámozást megjelenítő plakett, valamint a kormányon és a sebességváltó gombon elhelyezett „TT 20 years” felirat díszítik az utasteret. Metálszürkén csillogó 19-colos alumínium keréktárcsák, egyedi formájú kipufogóvégek, mátrix OLED hátsó lámpák és az oldalküszöbök felett mattított négy karika emelik ki a külső egyediségét. A vevők nyílszürke és nanoszürke fényezés közül választhatnak. Az egyedi „TT 20 years” modellek Coupé és Roadster változatban is elérhetők. Az Audi TT 20 éve egyet jelent a vezetés élményével – a megújult TT-modelleknél az Audi még tovább erősítette a harmadik generáció sportos karakterét. Az új TT két győri gyártású közvetlen befecskendezésű benzinmotorral érhető el: új alapmotorként a 40 TFSI 145 kW-os (197 LE) teljesítménnyel és a 45 TFSI 180 kW-os (245 LE) teljesítménnyel. Mindkét erőforrás nagyobb teljesítményű elődjénél és részecskeszűrővel is rendelkezik. Az alsó sebességfokozatok az új, hétfokozatú S tronic váltónak köszönhetően rövidebb áttételűek, amely még tökéletesebb menetdinamikát tesz lehetővé. A TT Coupé a 40 TFSI motorral 6,6 másodperc alatt gyorsul 0-ról 100 km/h sebességre, míg a 45 TFSI motorral mindössze 5,9 másodperc alatt. Az erősebb motorváltozathoz rendelhető quattro összkerékhajtás is, amely további pluszt jelent a vonóerő és a menetdinamika terén. Az Audi TT gyártása 20 évvel ezelőtt kezdődött az Audi Hungariánál, amelyet 2006-ban követett a sportautó második generációja. Kezdetben Győrben az autók összeszerelése zajlott, a lakkozott karosszériák Ingolstadtból érkeztek az Audi Hungariához. 2013 óta már teljes egészében az Audi Hungariánál készül a legendás sportautó. A TT sikertörténetét 2014-ben az Audi TT harmadik generációja is tovább folytatta. Az Audi Hungariánál 1998 óta összesen több mint 1 150 000 autó, köztük 600 000-nél is több Audi TT készült.

A technológia alapja a Line Clova (Cloud Virtual Assistant, azaz felhő alapú virtuális asszisztens) elnevezésű és mesterséges intelligenciára épülő rendszere lesz, amely képes értelmezni és reagálni a hangutasításokra. Az ilyen rendszerrel felszerelt Toyoták használói például a kívánt cím vagy POI begépelése helyett egyszerűen szóban kommunikálnak majd a rendszerrel: „Vezess a leggyorsabb úton a repülőtérre” vagy „Mutasd az utat Gino olasz étterméig” – és a navigációs rendszer máris megjeleníti az optimális útvonalat. Sőt, ezzel az alkalmazással olyan egyszerűbb feladatok is kiválthatók lesznek, mint a fényszóró lekapcsolása a nap végén, az úti cél aktuális időjárása, valamint üzenetek fogadása és küldése. Ám ami elsőre csupán technológiai fejlesztésnek tűnik, valójában jótékonyan hat az autózás biztonságára is. Az utóbbi években ugyanis megfigyelhető, hogy egyre több baleset következik be azért, mert az autóvezető menet közben a telefonjával van elfoglalva. Azt pedig könnyű belátni, hogy ha a vezető mindkét keze szabadon marad, és szemével is a forgalomra és a vezetésre figyelhet, akkor nagymértékben nő a vezetés biztonsága. A Toyota és a Line közös fejlesztést a CEATEC, Ázsia legjelentősebb olyan kiállításán jelentette be, amelynek fókuszában a modern információtechnológiai fejlesztések állnak. Fotók: Toyota, businesinsider.jp, jp.techcrunch.com

A legtöbbekhez hasonlóan én is hallgattam az okosabbra és eldöntöttem, hogy gyakornokoskodni fogok. Nem volt kérdés, hogy irány az autóipar, de annál nagyobb kérdőjel lebegett a fejem felett, amikor dönteni kellett: hova jelentkezzek? Persze hamar rájöttem, hogy elsősorban oda fogok jelentkezni, ahol van meghirdetett gyakornoki pozíció, amihez legalább többé-kevésbé passzolnak a tanulmányaim. Végül a Porsche Hungariara esett a választás, ahol bár nem igazán tudtam mit is takar az elnevezés, flottaértékesítési gyakornoknak jelentkeztem. Akkor kissé stresszesnek és ijesztőnek tűnt a felvételi folyamat, de az azóta szerzett tapasztalatok megmutatták: lehet ez sokkal nehezebb is. Végül a jelentkezés után két héttel már tudtam, hogy októbertől Magyarország első számú autóimportőrénél fogok dolgozni. De mit csinál a flottaértékesítési gyakornok? Gondoltam majd fénymásolok, papírokat fűzök le és biztos voltam benne, hogy rövid idő alatt fejből fogom tudni, ki, milyen kávét szeret. Hát, nem is tévedhettem volna nagyobbat. Az első napom reggelén felvázolták nekem, hogy mire számíthatok: „gyakorlatilag ugyanazt fogod csinálni, amit mi is, de ne félj, menni fog!” – mondták, én pedig természetesen féltem. Mit féltem, rettegtem. A legenda szerint egyik kvázi elődömet annyira megijesztette a feladat, hogy másnap reggel már inkább nem érkezett meg a Fáy utcába. Ajánlatok készítése, kapcsolattartás az ügyfelekkel és flottakezelőkkel, az autók megrendelése és átadásának megszervezése voltak a mindennapos feladatok. Ezek aránylag egyszerű feladatok, de odafigyelést igényelnek, különösen, ha óriási mennyiségű autóról van szó. Márpedig a Porsche Hungaria ép ésszel nehezen felfogható mennyiségű autót értékesít, persze jelentős részét a kereskedők által, de szép szelet jut a Borda László által vezetett csapatnak is. Annak a csapatnak, ami másfél évig a második családom volt. Ahogy menedzserünk, Szabolcs fogalmazott: „többet látlak titeket, mint a gyerekeimet.” Bár gyerekeim nincsenek, a lényeget átéreztem. Ha az ember egy olyan mikroközösségbe tartozik, mint amilyennek én a része lehettem, megtanulja, mit jelent egy csapatban dolgozni. Persze ezen kívül rengeteg dolgot tanultam a Porschénál töltött idő során. A második interjún már találkoztam leendő főnökömmel, Borda Lászlóval, akiről itt az Autószektoron Flottafőnök címmel jelent meg egy portrécikk. Borda Úrtól, vagyis Lacitól rengeteg dolgot elleshettem. Hogyan kell az ügyfelekkel kommunikálni, hogyan maradjunk nyugodtak feszült helyzetekben, miként határozzunk meg egy prioritási sorrendet a feladataink között és bár hosszú évekbe fog telni, mire sikerül, de egyszer szeretnék olyan, a szó szoros értelmében vett úriemberré válni, mint Ő. Viszont a leghasznosabb képesség, amit több, mint másfél év alatt megtanultam, a mondandóm tömör megfogalmazása volt. 25 évem alatt még nem találkoztam annyira elfoglalt emberrel, mint egykori főnököm, így köztünk, gyakornokok között kialakult a „40 másodperces szabály”: Amikor letette a telefont – és még nem csörgött újra – 40 másodperc alatt felvázoltam a kérdéses szituációt, az egy percből maradó 20 másodpercben pedig általában meg is kaptam a választ. Egy idő után rájöttünk, hogy akkor kapunk biztosan és gyorsan választ, ha eldöntendő kérdéseket teszünk fel: először felvázoljuk a problémát, majd javaslatot teszünk a megoldásra, így csak az igen-nem között kellett választania. Persze a Porsche Hungaria egy nagy vállalat, különböző osztályokkal, sok gyakornokkal. Nyilván azt az osztályt ismertem meg igazán, ahol én is voltam, de napi szinten kommunikáltunk a pénzügyön dolgozókkal, a lányokkal a diszpozíción és még sok más remek embert ismerhettem meg, így biztos vagyok benne, hogy minden egykori gyakornok mosollyal az arcán gondol vissza az ott eltöltött időre. Bár az élet úgy hozta, hogy a tanulmányaim befejeztével a Porschétól is búcsút vettem, visszatekintve eddigi rövid életem legjobb döntése volt, amikor megnyomtam a jelentkezés gombot az álláshirdetésnél. Egyrészt a fent leírtak kétségtelenül hasznomra váltak, másrészt pedig nehéz elképzelni egy olyan vállalatot, ami „jobban néz ki” egy önéletrajzban, mint a Porsche. Minden egyes fiatal olvasót csak bíztatni tudok arra, hogy próbáljon meg egy hasonló vállalatnál gyakornokoskodni. Az egyetem befejeztével könnyebb lesz ideális munkát találni és a megszerzett tapasztalatok örökre velünk maradnak. Ha pedig valaki olyan szerencsés, mint én voltam, igazi barátságokat is köthet, amik nem érnek véget a búcsúajándékok átadásával.