Az autóválasztás nem egyszerű dolog. Persze mindenki szeretne minél nagyobb, erősebb, vagy takarékosabb, szebb autót magának, aztán felüti a fejét a racionalitás és határt szabnak a korlátozott anyagi lehetőségek is.

Idén futó „Mire való” sorozatunkban eddig négy rész jelent meg. A benzinmotoros autókat ebből három részen át tárgyaltuk, a kisautóktól a szörnyetegekig, a kis benzinesekkel kezdtük, majd az élhető középkategória következett, végül a teljesség igénye miatt beszélünk a benzinfaló nagyautókról is.

Sorozat 4. részében pedig a hibrid autókkal foglalkoztunk. Ma is, ahogy minden részben, azt vizsgáljuk meg, hogy melyek a főbb felhasználási területei a tisztán elektromos meghajtással rendelkező autóknak. Ki vegyen ilyet és mire számítson, ha már megvette?

A technikáról röviden

Tisztán elektromos meghajtású járműnek azt a járművet nevezzük, amelyben nincsen belső égésű motor, amely részt venne a hajtásban, hanem azt kizárólag az elektromos gép végzi. Azért ilyen faramuci a megfogalmazás, mert ott van a BMW i3 azon kivitele, amelyben a hatótáv növelésére megtalálható egy benzinmotor, amely azonban csak egy generátort hajt, ami elektromos áramot fejleszt a villanymotor részére.

Az eGolf motortere

Fontos az előny oldalon megemlíteni, hogy az elektromos autókban nincs motorolaj, ezért cserélni sem kell. Ugyanígy nélkülözi a gyújtógyertyákat, de nincs benne sebességváltó sem. A fékrendszer kopó alkatrészeit pedig rendkívüli módon kímélhetjük, ha kihasználjuk a kocsi rekuperációs képességét, vagyis azt, hogy a lassításhoz az elektromos gép fordított üzemét vesszük igénybe.

Az elektromos autók mumusa: a hatótávolság

A belső égésű motorral hajtott autóknál megszoktuk, hogy még a legszerényebb autó is simán elmegy egy tankolással 400 km-t. A cirkáló méretű dízeleknél pedig nem ritka, hogy 1.000 km fölé tornászható a hatótávolság.

Ráadásul, ha elfogyott a benzin, vagy a gázolaj, egyszerűen beállunk a kútra és megtankoljuk. Maga a töltés pedig kevesebb ideig tart, mint a sorban állás és a fizetés.

Ezzel szemben töltőtől és persze autótól függően akár 10-15 óráig is eltarthat, amíg egy lemerült elektromos autó akkumulátorát teljesen feltöltjük. Ezt a műveletet azonban a legtöbb modellnél 120-200 kilométerenként ismételni kell.

Erősen pénztárca függő

A hatótávolság növelése az elektromos autók legnagyobb ár felverő tényezője. Ma, 2020-ban a legszerényebb elektromos autók hatótávolságát is igyekeznek 200 km-ig kitolni. Példának a népszerű VW e-Up! és testvérmodellje a Skoda CITYGOe említhető, amik aksi- és ezzel hatótáv duplázást kaptak.

Ahogy lépkedünk feljebb a kategóriában, fokozatosan nőnek a méretek és velük együtt az egy töltéssel megtehető távolság is, míg végül elérkezünk az elektromos autók koronázatlan királyához, a Tesla Modell S-hez, amely bármely mérési elv szerint is képes akár a 600 km-t meghaladó teljesítményre.

Persze, míg a Citygo elektromos változata állami támogatással valamivel 5 millió forint felett lenne kapható (ha lenne elérhető példány belőle), addig a csúcsok csúcsa 25 millió forintos alapára áll a másik oldalon. (Persze gyorsan tegyük hozzá, hogy ezért a pénzért nem csak kilométereket kapunk, hanem a világ leginnovatívabb termékében ülhetünk, sok hellyel és rengeteg szolgáltatással és extra felszereltéggel. Mondom ezt úgy, hogy nem, hogy rajongója, híve sem vagyok a márkának.)

Környezettudatos, átlagos vásárló

Nyilván, ha egy olyan átlagos vásárlót veszünk például, aki nem szeretne pöfögő autót használni, de hajlandó a benzines-dízel bűvkörből akár anyagi áldozatok árán is kitörni, akkor a kis- és az alsó-középkategóriás autók jönnek szóba.

Most ne menjünk bele abba, hogy egy elektromos autó gyártásától a bontásáig terjedő időszakban a teljes életút során kibocsátott CO2 mennyisége mekkora a hagyományos járművekhez mérten, mert ezek elvi mérések, maradjunk annál, hogy lokálisan, a saját környezetünkben tisztán a helyváltoztatással kapcsolatosan kibocsátott széndioxid mennyisége nulla.

A „Ki vegyen tisztán elektromos autót?” kérdéskört már akkor is feszegettem, amikor teszten nálam járt a Volkswagen e-Golf.

Akkori tapasztalataimra támaszkodva azt mondhatom, hogy egy átlagos elektromos autó, a maga átlagos 200 km-es hatótávolságával, az átlagos napi futás teljesítésre tökéletes. Munkába járni, vagy anya taxiként használva ritka az olyan nap, amikor a 200 km, ne lenne elegendő. Aztán éjszaka szépen a töltőn pihen a gép, hogy reggel teletöltött aksival álljon újra rendelkezésre.

Ezen kívül meglovagolhatunk olyan előnyöket, mint az ingyenes parkolás, és (bár egyre ritkulóbb jelleggel) az ingyenes töltés, a regisztrációs adómentesség, vagy hogy biztos, hogy szmogriadó idején is autózhatunk.

Csak ne jöjjön közbe semmi

Hogy a hátrányokról is szó essen, azok számára, akiknek napjaiba néha befurakodik egy-egy hosszabb extra út, vagy teljesen véletlenszerű, hogy mikor-hova kell menni, azok sokat kockáztatnak egy elektromos autóval. Persze nem lehetetlenség, csak némi plusz idő és szervezés kérdése, hiszen Magyarország útjai mentén is egyre szaporodnak a töltési lehetőségek.

Aki nem rest ezekkel számolni, vagy nem jelent túl nagy kockázatot, hogy kissé rugalmatlanabb a jármű rendelkezésre állása, nos még ők is megpróbálhatják az elektromos autózást.

De akik egy nap alatt az ország több pontján tárgyalnak, árut terítenek, vagy területi képviselők, üzletkötők, netán kárszakértők, azoknak a legkisebb időbeli kiesés is felboríthatja az egész napjukat, ők nem nagyon tudnak még elektromos kocsira váltani, kivéve, ha meg tudják fizetni a luxusgépek borsos árát.