Új sorozatunk első részében megtudtuk, ki és mikor találta fel a dízelmotorokat, hol kezdték ezeket alkalmazni. Azt is tudjuk most már, hogy a kőolaj lepárláskor a toronyban felfelé haladó, egyre hűlő nyersanyagból a különböző hőmérsékleteken különböző összetevők válnak ki. A tüzelőanyagok közül először a gázolaj, ez 250-350 Celsius foknál csapódik ki. Aztán a petróleum, ezt 150-250 fok között nyerik, és legvégül a benzin, 50-150 fok között.

Látszik, hogy akkor is lenne gázolajunk, ha csak benzint szeretnénk kinyerni, ebből a szempontból tekinthetjük a gázolajat mellékterméknek. De amikor rájöttek, hogy az alapvetően növényi olajokra fejlesztett dízelmotor milyen vidáman elkerreg a gázolajjal, az okosok már tudták: dízelmotort kell fejleszteni.

1975 – A dízel Golf egyes

Mielőtt elárasztaná a szerkesztőséget a reklamálók levelének tömkelege, természetesen voltak a Golf I. előtt is dízelmotoros személygépkocsik, például a Peugeot 504-es 1970-ben már elérhető volt dízel változatban – de az igazi üzletileg is sikeres gyorsjárású dízel autó mégiscsak a Volkswagen Golf első generációjába épített, 1.5-os szívódízel volt, amely bár hangos volt és nagyon rezonált, mégis csak 2 literrel kevesebb üzemanyaggal ment 100 km-t, mint a benzines variációk.

Az örvénykamrás dízelmotor híre, alacsony fogyasztása és tartóssága hamar bejárta a világot, hamarosan hátrányai ellenére is „mindenki” inkább dízellel járt volna, így a gyárak meg dízelt gyártottak volna, szóval megindult a fejlesztés.

Eközben Magyarországon

Nos, a rendszerváltásig itthon nem is szerepelt a kínálatban dízelüzemű személygépjármű. A Merkúr választékában lévő szocialista autók egytől-egyig benzinesek voltak, így nem csoda, hogy a mai napig tartja magát az a mondás, hogy a dízelmotor az a mozdonyban, a teherautóban és a traktorban van, a személykocsi, az benzines!

A 80-as években magánimport útján érkezett ugyan néhány 123-as dízel Merci és még néhány típus, de a nyugati vonal minket még sokáig nem ért el. Még a teherautók között is futott jónéhány benzines Zil, de benzinmotoros volt az összes mentőautó és általában a kisteherautók zöme is, gondoljunk csak a háromhengeres kétütemű motorral rendelkező Barkas-okra.

Klasszikus Zil és Gálffi László, mint Kenguru az azonos című 1975-ös filmben

A dízelszag megmaradt a honvédség laktanyáiban és a Hungarokamion, a Volán Tefu, meg a buszos cégek telephelyein. Egyedül a román ARO 320 volt dízelmotoros, ami a lakossághoz elvileg eljuthatott.

Eközben nyugaton

A hetvenes évek derekán debütáló újkori dízelmotor megjelenése jelentősen fellendítette az iparágat. A fejlesztések eredményeképpen a dízelmotorok járása kezdett kisimulni, az egyre javuló porlasztási minőség pedig jó hatással volt a károsanyag kibocsátásra.

Egyre több autó büszkélkedhetett már minőségi dízelmotorral, népszerűsége pedig töretlenül ívelt felfelé. A nálunk mindig bezzeg-országként emlegetett Németországban, a Mercedes-Benz, a BMW, a VW és Audi is egyre több dízelmotoros autót kínált.

123-as dízel Mercit már egy évvel a Golf I. sikere után is kínáltak (OM615 motorral) 200D néven, 1981-ben pedig már  turbót is kapott a 300D.

A BMW egy lépéssel követte örök riválisát és 1983-ban jelentette meg 524td néven az akkori 5-ös kasztnit (E28).

Az Audi 1982-ben jött a sorötös dízelmotorral, ami rá egy esztendőre kapott turbófeltöltőt.

Franciaországban 1983-ban jött a Citroen BX 19 D, de a Peugeot 5-6 évvel korábban már dízelmotort is adott a 305-ös modellhez.

Szabadpiac

Mit tagadjuk, a rendszerváltással Magyarországra kezdtek ömleni a dízelmotoros autók, amelyekről sokáig azt sem tudtuk eszik-e vagy isszák, csak annyi volt biztos, hogy a gázolaj sokkal olcsóbb, mint a benzin, mással nem is foglalkoztunk.

Ha már itt tartunk: a dízelmotorok fejlődést mindig az lassította, vagy gyorsította, hogy egy adott országban milyen mértékben sújtotta vagy kedvezményezte a dízelek üzemben tartását az állam. Éppen ezért történhetett meg, hogy dízel 2-es Golfok kamionszám léptek be az országba, hogy a 2.3D jelzésű Ford Sierra-k a létező összes kasztniváltozatban lepték el a magyar utakat, hogy az Opel Kadett 1.6D-k invázióját már ne is említsük.

Népszerűségükön az sem tudott csökkenteni, hogy a katalizátorok bevezetésével a dízel autók teljesítménye csökkent és fogyasztása nőtt, mert ezt a jelenséget a fejlesztők egy-két éven belül kiküszöbölték.

Őszintén szólva…

...Magyarországon az segítette a legjobban a dízeles kocsik elterjedését, hogy a mozdonyvezetőtől a traktoristáig, az úthengerestől a kamionosig, a buszvezetőktől a benzinkutasokig mindenki ugyeskedett a gázolajjal és ha kellett hát ezerliterszám szereztek "anyagot". A 90-es években pedig virágkorát élte az olajszőkítés. És fentiek miatt tegyük fel a kérdést: ki tudott ellenállni akkor annak, hogy gyakorlatilag féláron autózhat?

Így vagy úgy, szépen lassan nálunk is beállt az európai trend, a dízeles kocsik többen lettek, mint a benzinesek. És telt múlt az idő, sokáig látszólag semmi sem történt dízelfronton, látszólag… Sorozatunk következő részében már a "versenyképes" dízelmotorokkal foglalkozunk.