Az előző rész tartalmából...

Melyik pólust kell először csatlakoztatni?

Igazából azt kell mondjam, hogy tök mindegy, de annyira mégsem. Ha előbb a negatív pólust csatlakoztatjuk, aztán küzdelmünkben véletlenül hozzáérünk a pozitív pólussal a jármű bármelyik fém alkatrészéhez (un. testhez), akkor szép szikrákat fog hányni, amire semmi szükségünk és még ijesztő is. Tehát előbb a pozitív, majd a negatív pólust kössük össze! Még nagyobb biztonságban vagyunk, ha a lemerült járművön a negatív pólust nem az akkumulátorra, hanem valamely testre kötjük. Ez lehet bármely fém alkatrész, de a fényezett felületeket kerüljük! (A leszerelés pedig értelemszerűen fordított sorrendben történik.) A következő kép segít elképzelni, hogyan is kell eljárni, sőt a bikázás teljes részletes leírását megtaláljátok a kép alatti linken!

Teljes részletességgel itt olvashatod

Az sem mindegy milyen kábelt használunk. Az USB itt sajnos nem működik, úgy hogy az IT geek-eknek is valami hatásosabb megoldás után kell nézniük. Indításkor elég nagy az indítómotor áramfelvétele. (Az indítómotor kis fogaskereke a lendítőkerék nagy koszorújához csatlakozik, így forgatja meg a motort.) Ha túl vékony, hitvány "alsópolcos" (értsd: olcsó) kábellel dolgozunk, akkor az könnyen átmelegszik, rosszabb esetben szolid füstöléssel jelzi kimerültségét. Extrém esetben tűz keletkezhet, úgyhogy drága lehet a spórolás. Alapszabály, hogy minél nagyobb a motor, annál nagyobb indítómotor tartozik hozzá, tehát annál nagyobb áram szükséges a beindításhoz. Az alap bikakábelek legfeljebb az 1300 köbcentis benzinmotorokhoz elegendőek. A TotalCar nemrég bikakábel tesztet végzett, bővebb információ itt.

Ha egyből nem indul a motor, akkor a tápláló autóban lépjünk a gázra. 2000-es percenkénti fordulatszámon már biztosan a maximális töltést adja a generátor, így több jut a lemerült akkumulátornak. Ha ez sem segít, mert a régi akkumulátorunk teljesen lemerült, akkor várjunk egy negyed órát, amíg némileg feltöltődik.

Egy töltő mindig elfér hátul

A fenti képen egy korszerű, egyszerű kis töltő látható. Teljesen automata, ha feltöltötte az akkumulátort leáll.

Én hordok egy kis méretű, automata akkumulátortöltőt a kocsiban. Az én akkum is 5 éves múlt. Ha esetleg cserben hagyna, egy utolsó feltöltést még mindenképpen ki fog bírni és nem maradok ott a kirándulás helyszínén. Ez ugyan újabb 10 ezer forintos beruházás, de kérdés kinek mennyit ér a biztonságérzet.

Még egy jó tanács: a töltésnél is inkább - az akkus saru helyett - valamely fém pontra csiptessük a töltő negatív csipeszét. A régi típusú akkumulátorok töltésénél el kell távolítani a kis kupakokat, mert a töltés során képződő durranógáz kiútját biztosítani kell! Szellőztessük is a helységet töltéskor...

Az ábrán a piros nyíl (jobboldalon) mutatja a pozitív pólus csatlakoztatását: ezt közvetlenül az akkumulátorra kötjük. A fekete nyíl (baloldalon) mutatja a negatív pólus csatlakoztatását: ezt valamilyen nem festett, fém alkatrészhez csatlakoztatjuk, esetünkben egy csavaron van. A zöld nyíl a töltő LED-jét mutatja: ez a LED pirosan világít, ha a töltés folyamatban van, és zöldre vált ha feltöltötte az akkumulátort.

Biztosan cserélni kell?

Nem! Ha nem tudjuk beindítani a motort még nem biztos, hogy tönkre is ment az aksi. Keressük meg az akkumulátort az autóban. Ez csak elsőre tűnik egyszerű feladatnak. A motortéren kívül még viszonylag sok helyre teszik az áramforrást, ha elöl nincs, akkor a következő helyeken keressük: csomagtér padlólemez, hátsó ülések alatti rész, sőt, pl. a "németek A osztályának" bizonyos kiviteleiben az anyósülés alatti padlólemezben kell keresni. Kishaszongépjárműveknél a vezetőülés alatt, vagy a padlólemezben is találtunk már akkumulátort. (A fenti ábrán éppen egy ilyen elhelyezésű akkumulátort töltünk.)

De nem is ez volt a kérdés: szóval megkeressük az akkut és megnézzük, hogy a saruk jól vannak-e csatlakoztatva. Régebbi akkumulátoroknál előfordulhat, hogy némi savszivárgás miatt fehér színű por válik ki a pozitív sarun. Ez rontja az érintkezést, így nem marad elegendő felület az áram számára. Ha ilyet látunk, vagy oxidálódott valamelyik saru, akkor elegendő egy kis csiszolópapírral megtisztítani. Előfordulhat, hogy a lelazult sarut simán csak vissza kell erősítenünk.

Jó, ez megvolt, de sehol semmi... pedig nemrég vettem új aksit

Hány éves a mostani aksi? Ha 4-5 éves, vagy ennél is idősebb, akkor akár át is ugorhattuk volna az előző bekezdést, majdnem biztos, hogy cserélni kell. Képzeljük csak el, hogy ha a mobiltelefonunkat 4-5 évig használjuk, nem csodálkozunk, hogy már nem bírja olyan sokáig egy töltéssel. Hát ne csodálkozzunk, ha autónkban is elfárad. Ha leginkább rövidebb utakon használjuk az autónkat, akkor előfordulhat, hogy a rövid idő alatt a generátorunk nem képes az inídtáskor elvesztett energiát visszatölteni az akkumulátorba. Ilyen esetben az is előfordulhat, hogy az egyébként jó akkumulátor is süket marad a reggeli hidegben. Ezt azonban könnyen elkerülhetjük, ha ilyen üzemeltetés mellett néha töltjük pár órát az akkumulátort.

Ha van mérőműszerünk, akkor ellenőrizhetjuk is a nyugalmi feszültséget. Az alábbi képen egy digitális multiméterrel megmértük a pólusok közti feszültséget. A mért érték most valamivel 12V felett van, de ez annyira már nem jó. Bár az akkumulátorok névleges feszültsége éppen 12 V, nyugalmi helyzetben ez jellemzően 13 és 14V között van. Lehet, hogy nemsokára nekem is cserélni kell?

Nemsokára folytatjuk és többek között kiderül, hogyan célszerű akkumulátort vásárolni.

Aki lemarad volna az első részről, itt pótolhat! Cikksorozatunk befejező része következik.