tankolás
Kamukeresztelőn kapta nevét, ami nem véletlen, mert a britek az első világháborúban a németek megtévesztésére üzemanyagtartályként, vagyis tankként hajózták be az első páncélosokat.
Az első angol tankokat 1916 szeptember 15-én vetették be egy új-zélandi hadosztály részeként, a gyalogság támogatására. Ami biztos, hogy németeket sikerült meglepni az új harci eszközzel, ennek ellenére Flers-Courcelette-nél, a Soome-i ütközetnél kettőt már az első bevetéskor elveszítettek a britek a négy Mark I-es tankból álló „hadosztályból”.
A páncélosok üzemanyagpótlását, vagyis a tankok tankolását akkoriban lovaskocsival biztosították a francia mezőn, a repülőtereken olykor szamarak vontatták a hordókat, napjainkban a tankolás rutinművelet, de nem volt mindig így.
Bertha Benz a világ első autótúrázója Forrás: Daimler AG
A világ első autós túrájának tankolása a világ első női vezetőjéhez fűződik. 1888. augusztus 5-én, a 39 éves Bertha Benz férje tudta nélkül Mannheimből Pforzheimbe autózott két fiával, Richárddal és Eugennel, hogy bizonyítsa családi vállalkozásuk találmányának használhatóságát.
A több mit száz kilométeres útra nem volt elég a 4,5 literes üzemanyag, ennek pótlására álltak meg a Wiesloch-i gyógyszertárnál, mert csak patikában lehetett kapni ligroint, ami a petróleum oldószere és akkoriban nélkülözhetetlen volt a motor működéséhez.
Benzinkutak a múlt századból a Dearborn-i Ford múzeumban Fotó: Boros Jenő
A világ első nyilvános üzemanyagtöltője 1905-től működött a Missouri (USA) állambeli St. Louis városban, a 420 South Theresa Avenue-n. Egyes források szerint az első klasszikus benzinkút állomását a Washington állambeli Socal in Seattle-ben működtette a Standard Oil of California (ma Chevron)
A tankolásnak mindig komoly szerepe volt az autóversenyeknek, a világ első Grand Prix győztese, a magyar Szisz Ferenc 1906-ban még hagyományos kannákból öntötte a benzint a tankba.
A világ első GP győztes sofőre, Szisz Ferenc tankol Forrás: Fortepan/Francia Nemzeti Könyvtár
Később nem a hosszú táv, hanem a Formula 1 akkori előírása miatt volt kötelező a kockázatos tankolás: az 1994-es Német Grand Prix-n a jelenlegi világbajnok édesapja, Jos Versatppen V12-es Benetton Fordja meggyulladt a boksz utcában, a pilóta lángoló ruhával ugrott ki a az égő autóból, de szerencsére megúszta néhány sebbel az arcán.
Győri benzinkút, 1955 Forrás: Fortepan
Hétköznap ez ritkán fordul elő, pedig napjainkban már önkiszolgáló módban működnek az üzemanyagtöltő állomások, az európai hálózatban 140-ezer, a Magyarországon 2 ezer működik, ezekből majdnem ezer a színeseké, vagyis a nagyoké (MOL, Orlen, ÖMV, Shell), nyolcszázat pedig kisebb (1-2 kutas) vállalkozás üzemeltet.
Az egyre takarékosabb autókba egyre ritkábban kell tankolni, nem véletlenül csökken az üzemanyagtankok mérete, ami jó néhány új személyautónál már negyven liternél kisebb.
Mobil benzinkút az 1965-ös Cordatic Rallye-n Forrás: Fortepan/Bojár Sándor
Egy kis személyes: életem első autójába, a kétütemű, három hengeres Wartburgba még 44 liter keverék fért, kezdő diplomásként mégsem volt gond teletankolni. Ha beálltam az akkor szinte monopolhelyzetű ÁFOR (ez a MOL előd részvénytársaság) állomásra, a kútkezelőnek nem kellett összeglimitet mondani, mert friss jogosítványosként egyetlen százasért teletankolta: a hetvenes években literenként 2 forint 50 fillérbe került a 86 oktános ólmozott benzin.
Siófoki ÁFOR kút, 1969 Forrás: Fortepan/UVATERV
A mainál jóval ritkább benzinkúthálózat miatt még hazai túrázás esetén is ajánlatos volt öt literes fémkannát tenni a csomagtartóba, természetesen nem üresen. Igaz, az olcsó üzemanyag miatt akkoriban még nem volt része a mindennapi zsargonnak, napjainkban viszont egyre idegesítőbb amikor felvillan a műszarfalon az üzemanyagszintet jelző szegénységmérő, nem véletlenül, hiszen az évtizede még négyszáz forintos literenkénti ár 2020 augusztusában már 380 forint, 2021 ben 450 forint volt, ma már közelít a hétszázhoz, ráadásul az autósok többségének kevés az esélye elektromosra váltani.
További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!