Az előző részben újra tisztába tettük mi is az a vezérlés a belső égésű motorban. Most onnan folytatjuk, ahol akkor abbahagytuk. Az elmúlt 25 évben a környezetvédelmi normák és egyéb szempontok miatti elvárásaink miatt a vezérléseknek is fejlődniük kellett: minden megváltozott!

Nem csak a teljesítménnyel kapcsolatban nőttek az elvárások

Ott van például a zajkeltés: Ma már nem szeretne senki egy csörgő láncú motorral szerelt autót hajtani, egyszerűen ki nem állhajuk a zajokat és egy luxuskocsinál nem is illő hangos motort beépíteni. Ezt a fizikai kialakítás és anyagok megváltoztatásával érték el. Nyilván ettől is csak drágábban lettek a vezérlések.

Vezérmű lánc a vezérmű tengelyek lánckerekeivel

Akármilyen furcsán is hat, mivel a vezérlés elemeit időnként cserélni kell, káros anyagnak számít a vezérlés összes alkatrésze is, tekintettel arra, hogy kiszerelés után gyakorlatilag hulladékká válnak. Éppen ezért az anyagválasztásnak is olyannak kell lennie, hogy a későbbi újra feldolgozhatóság biztosítva legyen, tehát környezetvédelmi normákat is teljesíteniük kell ezeknek az alkatrészeknek. Hát ez sem nyomta lefelé az árakat, az biztos.

Ez utóbbi feltételból fakadó további elvárás, hogy ne kelljen túl gyakran cserélgeti ezeket az alkatrészeket. Kicsit elnagyolva mondhatjuk, hogy a mai vezérléseknek háromszor akkora terhelés mellett kell háromszor hosszabb ideig bírniuk a gyűrődést, szóval nagyon nem mindegy miből vannak.

Ennyi minden van egy vezérlés szettben

A motorblokkok és hengerfejek anyagai is megváltoztak. A korábbi öntöttvas alkatrészek helyett ma már alumíniumból gyártanak, amelyeknek a hőtágulása teljesen más, nagyobb. A Citroen mérései szerint (a mérésben szereplő motoron) a fő- és a vezérműtengelyek távolsága az üzemi hőmérséklet elérése közben 1,4 mm-t is növekszik, ami a szíj, vagy lánc tekintetében a le- és felfutó ágak miatt kétszer érvényesül, tehát csaknem 3 mm-nyi változást kell tolerálnia a vezérlés alkatrészeinek.

Egyszóval a járműépítés jócskán megváltozott és ezzel a vezérlés is átalakult. Az élettartammal összefüggő elvárások miatt a vezérlés alkatrészeinek anyaga és megmunkálása szigorú szabályokat követ és magas minőséget kell képviselniük. Ezért nem ajánlják senkinek sem, hogy ismeretlen forrásból szerezzen be vezérlés alkatrészeket, mert ez beláthatatlan következményekkel járhat.

Mi a különbség egy ezredforduló előtti és egy mai vezérműlánc között?

Jakab Ákos az SKF Svéd Golyóscsapágy Kft-nél a BMW-t hozta fel példaként, de felhozhatott volna bármi mást is, az eredmény ugyanaz lett volna. Ha szétszedünk egy régi és egy mai BMW motor vezérlést, akkor azt fogjuk tapasztalni, hogy míg a régi lánca (és egyéb alkatrészei is) robosztus kivitelűek, addig a maihoz tartozó lánc anyagvastagsága szerényebb, a lánc szélessége is kisebb.

Egymás mellett egy régi és egy korszerű vezérlés szett - már "kilóra" is más

Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy amíg egy régebbi 1,5-1,7 tonnás autót hajtott egy 2,5-3 literes motor, addig ma a downsizing jegyében jó, ha kétliteres erőforrást találunk, amelytől nem azt várjuk el, hogy ugyanúgy, hanem hogy jobban húzzon, mint régi, nagyobb társai, emellett fogyasszon kevesebbet, plusz bírja legalább ugyanolyan távon, vagy ha lehet, még tovább.

Ez az a kritériumrendszer, amit kizárólag ellenőrzött, magas minőségű alkatrészek tudnak teljesíteni. Ezek az alkatrészek nincsenek szem előtt, főleg nem, ami a legjobban megváltozott:

Az alkatrészek belső szerkezete

Szíjhajtásoknál maga a szíj szerkezetének változása a legszembetűnőbb. Ha egy régi 1.6-os szívódízel motor vezérműszíját és új közös nyomócsöves dízelmotor szíját elvágnánk, a két keresztmetszet közötti különbséget zongorázni lehetne!

Sorozatunk a szíj- és láncos hajtások közötti fő különbségekkel, folytatódik, de szó lesz még a vezérléscsere fontosságáról, jönnek a legmodernebb vezérlés alkatrészek, de nem maradhat el a célszerszámok bemutatása sem.

A cikk elkészítésében az SKF Svéd Golyóscsapágy Zrt. nyújtott segítséget.