Ennek során a fejlesztés teljes átszervezése áll a középpontban, az egyes szakterületeken átívelő, következetesen a szoftverekre és az ügyféligényekre, illetve a Volkswagen jövőbeni elektromos SSP-platformjára összpontosító, a komponensek helyett pedig a rendszerekre és funkciókra orientált folyamatot alakítva ki. Ezzel mintegy negyedével rövidíthető a fejlesztési idő, növelhető az új szoftverek bevezetésének tempója, de a gyártási folyamatok is jelentősen felgyorsíthatók. A TD így meghatározó sarokkővé lép elő a vállalatcsoport fejlesztésének átalakításában.

„Ha az autó egyre inkább elektromos hajtású szoftvertermékké válik, fejlesztésének is minden dimenziójában át kell alakulnia. A komponensek helyett immár a rendszerek és a funkciók szerint kialakítva folyamatainkat és szervezetünket, még szorosabban hálózatba kapcsolt és hatékonyabb szervezetté tesszük a TD részlegét – azaz „Hardware First’ helyett immár ’Software First’. Ezzel 25 százalékkal rövidíthetjük a fejlesztési időt, vagyis a jövőben az alapszoftver-architektúra elkészültétől számítva az eddigi 54 helyett már 40 hónap alatt születhetnek meg az egyes járműprojektek” – fejtette ki Thomas Ulbrich, a Volkswagen igazgatótanácsának a műszaki fejlesztés területéért felelős tagja. „A wolfsburgi Campus Sandkamp fejlesztőközpont formájában idén már a külvilág számára is láthatóvá válik az átalakulás. Ennek során 800 millió eurós beruházással a világ legmodernebb autófejlesztő központjává alakítjuk a Campus Sandkamp létesítményét, egyértelművé téve: a TD tovább gyorsítja a Volkswagen technológiai vállalattá történő átalakulását” – folytatta Thomas Ulbrich.

A rendszertervezés mintegy 25 százalékkal rövidíti a fejlesztési folyamatot

A járművek mind széleskörűbb hálózatba kapcsolása és a digitális ökoszisztémába tervezett, harmonikus integrációja, valamint a felhasználói élmény (User Experience) következetes középpontba állítása a fejlesztési folyamat újszerű kialakítását teszi szükségessé. A járműfejlesztés kiindulópontjául az ügyféligényekre összpontosító, új funkciók szolgálnak, az új fejlesztési folyamat ezért a jövőben komponensek helyett funkciókra és rendszerekre irányul majd. Ez az úgynevezett rendszertervezés (Systems Engineering), amelyet különösen olyan összetett fejlesztési projekteknél alkalmaznak az iparban, mint például a repülőgépgyártás. A kilencvenes években még elsősorban alkatrész-orientált módon fejlesztették az autókat, a funkciók számának növekedésével és az elektronika térnyerésével azonban a kétezres évek elejétől egyre fontosabb szerephez jutott a hálózatba kapcsolás. Jelenleg és a jövőben már a teljes vásárlói ökoszisztéma egyik rendszerének kell tekinteni az autót, amely zökkenőmentesen kommunikál a járművön kívüli összes rendszerrel. Ennek érdekében a különböző területek szakemberei már korai szakaszban tisztázzák a vonatkozó követelményeket és kölcsönös összefüggéseket, egyben gondoskodnak a rendszerek és komponensek megfelelően illeszkedő konfigurációjáról és konstrukciójáról, hogy mindezen funkciók harmonikusan kapcsolódhassanak egymáshoz. Az agilis munkamódszerekre fordított fokozott figyelem mellett a Volkswagen így 25 százalékkal csökkentheti a fejlesztési időt, s a jövőben az eddigi 54 helyett már 40 hónap alatt születhetnek meg az egyes járműprojektek. A termeléssel folytatott szoros együttműködés révén a TD jelentősen hozzájárul a folyamatoptimalizált gyártáshoz, a cél pedig a járművenkénti tíz órás gyártási idő megvalósítása.

Célzott képzéssel erősített jövőbeni szaktudás

A TD hálózatba kapcsolt, rendszer- és funkcióorientált fejlesztési folyamatokra tervezett átszervezésével a Volkswagen célzottan kíván munkatársai képzésébe invesztálni, így készítve fel őket a digitális korszakra. Több száz dolgozó máris sikerrel képezte tovább magát új szakmai területeken a TD keretein belül, akiket több ezren követnek majd az elkövetkező évek során. Ennek megfelelően 2030-ra már nagyjából négyezren szerezhetnek képesítést alapvetően új munkaköri profilokra (Re-Skilling), míg további hat-nyolcezren széleskörű képzésben részesülhetnek (Up-Skilling). Az oktatási ajánlatok kínálata a készségek célzott bővítését szolgáló, rövidebb tanulási egységektől egészen a nagyszabású átképzésekig terjedhet. Jelenleg a leghosszabb oktatási programok időtartama akár a 180 napot is elérheti, olyan új tevékenységi területeket nyitva meg a munkatársak előtt, mint például a fémipari szakmunkásból járműtechnikai üzembe helyezett szakemberré képzés. A Volkswagen ezzel vonzó munkahelyek kialakításának feltételeit teremti meg, hosszú távon biztosítva a foglalkoztatást wolfsburgi termelési helyszínén.

Campus Sandkamp – a fejlesztés jövője

A Volkswagen 800 millió eurót invesztál Campus Sandkamp létesítményébe az elkövetkező öt év során. Az új, korszerű fejlesztőközpont mércéül szolgálhat majd a járműfejlesztésben, a projektház és az integrációs központ több mint 4000 munkahelyével pedig iránymutató projektként szolgálhat a Volkswagennél a munka jövője tekintetében. A projektház egy fedél alatt fogja össze a formatervezés, a koncepciófejlesztés, a felhasználói élmény, a termékstratégia, a modellsorozatok és a műszaki projektmenedzsment szakterületeit, valamint a beszerzés, a pénzügy, a gyártástervezés, a minőségbiztosítás és az értékesítés projektmunkatársait. Az integrációs központ rövid és hatékony koordinációs és döntési folyamatokat biztosít az egyes karok között. Innovatív teszt- és szimulációs infrastruktúrájával, valamint nyílt kialakítású együttműködési területeivel optimális környezetet kínál az aktív rendszertervezéshez (Systems Engineering). Újszerű és agilis fejlesztési módszereivel és modern munkakörnyezetével a TD úttörő szerepet vállal a Volkswagen átfogó átalakításában.

A jövő elektromos platformja (SSP) és következetesen szoftverközpontú megközelítés alkotja a jövő mobilitásának alapjait

Gyorsabb fejlesztési folyamatokkal, következetesen az ügyféligényekre összpontosítva és munkaereje célzott képzésével készül a Műszaki Fejlesztés részlege a jövő mobilitására – illetve teremti meg a feltételeket a Trinity formájában egy színvonalas, tisztán elektromos és teljes mértékben hálózatba kapcsolt jármű kifejlesztéséhez, amely zökkenőmentesen integrálható a digitális ökoszisztémába. Ennek érdekében a Volkswagen szakemberei az SSP (Scalable Systems Platform) révén már a vállalatcsoport jövőbeli platformján dolgoznak, amely az elektromos korszak erőteljes és jól skálázható platformjaként szolgálhat. A Volkswagennél 2026-ban, a Trinity projekt során alkalmazzák első ízben, hosszabb távon pedig az MEB és a PPE elektromos platformokat is egyesítheti. Ezzel az SSP szolgálhat majd az összes márka és modell, azaz a vállalatcsoport több mint 40 millió járművének műszaki alapjául, ily módon a Volkswagen megszilárdíthatja „platform-bajnoki” pozícióját. Amint az MEB már most is, úgy az SSP is nyitott lesz a külső szolgáltatók számára, miközben a jármű teljes hálózatba kapcsolását is lehetővé teszi ökoszisztémájával, egyaránt megteremtve a teljes mértékben automatizált vezetés (4. szint) és az új, használatalapú üzleti modellek feltételeit. A Digitális életciklus-menedzsment (Digital Lifecycle Management; DLCM) segítségével a Volkswagen modelljei a jövőben kiszállításukat követően is naprakészek maradhatnak, az ügyfelek pedig mindenkor frissen aktualizált autóval közlekedhetnek. Volumengyártóként a Volkswagen sokak számára megfizethetővé teszi e fejlődést, az olyan technológiák pedig, mint a Távoli szoftverfrissítés (Over-the-Air Updates; OTA) és az Igény szerint aktiválható funkciók (Functions on Demand; FoD), már ma is megfelelnek ezen elvárásoknak.

ACCELERATE stratégiájával a Volkswagen márka már idejekorán és következetesen készül az autóipar mélyreható változásaira. 2026-ig a márka mintegy 18 milliárd eurót invesztál az elektromos mobilitás, a hajtásrendszerek hibriddé alakítása, illetve a digitalizálás jövő szempontjából meghatározó szakterületeibe. Globális elektromos offenzívája keretében a Volkswagen 70 százalék fölé tervezi emelni európai eladásaiban a tisztán elektromos modellek részarányát, míg az Amerikai Egyesült Államokban és Kínában 50 százalék feletti elektromos arányt kíván elérni ugyanezen időszak alatt. Ennek érdekében a Volkswagen évente legalább egy új BEV-modellel jelenik meg a piacon, a cél pedig a modellpaletta teljes elektromossá alakítása. Legkésőbb 2050-re a Volkswagen mérleg szerint klímasemlegessé kíván válni, emellett a jövő további jelentős témaköreiben is gyorsít: egyaránt alapvető jelentőségű szakterületévé lép elő a szoftverek járműves integrációja és a digitális ügyfélélmény. Adatalapú üzleti modelljeivel a Volkswagen új vásárlói célcsoportokat kíván megszólítani, illetve további bevételi forrásokat szeretne megnyitni, emellett 2030-ra sokak számára elérhetővé teszi az automatizált vezetést – tovább erősítve a hosszú távon fenntartható mobilitás legvonzóbb márkájaként kialakított imázsát.