A Tesla júliusban állapodott meg a sanghaji helyi hatóságokkal arról, hogy ott építi fel első elektromos autókat gyártó üzemét az Egyesült Államokon kívül. A 2 milliárd dolláros beruházáshoz a Tesla egy korábbi közleménye szerint az ázsiai tőkepiacon kívánja előteremteni a finanszírozási forrásokat. A dolgozók toborzását a tervezett üzembe a Tesla már az idén augusztusban megkezdte.

Az üzem két éven belül kezdi meg az elektromos autók gyártását és kapacitása további két-három éven belül eléri az évi 500 ezret. "Az Egyesült Államokon kívüli első Gigafactory számára Sanghajban biztosított telephely fontos mérföldkő a Tesla fenntartható módon termelő gyártóbázisainak a fejlesztésében" - jelentette ki Robin Ren globális értékesítésért felelős alelnök.

A Tesla közleményében nem adta meg a telephely vételárát, az ingatlanügyekért felelős illetékes sanghaji hivatal azonban egy 865 ezer négyzetméteres földterület aukciós értékesítéséről számolt be szerdán 973 millió jüan (140 millió dollár) áron. Kínában rohamosan növekszik a teljesen elektromos, valamint a hálózatról is tölthető (plug-in) hibrid, összefoglaló nevükön "új energia járművek" (new-energy vehicles, NEV) értékesítése még az egyébként lassuló autópiaci forgalom közepette is.

A NEV-értékesítés az év első kilenc hónapjában 81,1 százalékkal 721 ezerre ment fel. A Tesla júliusban húszezer, illetve harmincezer dollárral növelte Kínában két elektromos modellje, a Model X és a Model S árát a kínai importvámok emelése miatt. A kínai kormány ugyanis az amerikai importvámok megemelésére válaszul a 25 százalékos vámtételt 40 százalékra emelte. A Teslának jól ment az üzlet Kínában még a 25 százalékos importvámokkal együtt is, hiszen tavaly kétmilliárd dollárra megduplázta eladásait.

A Tesla messze a legsikeresebb külföldi elektromosautó-márka Kínában. Az importvámok megemelése azonban a márkák közül éppen a Teslát érintette a legérzékenyebben, hiszen nem rendelkezik helyi gyártással és nem folytat együttműködést helyi partnerrel sem. A kereskedelmi háború kirobbantása előtt az Egyesült Államok 2,5 százalék importvámot vetett ki a személygépkocsikra, míg az EU 10 százalékot, Kína pedig 25 százalékot az amerikai autók importjára.