autópályán
Mi mennyi? A szerző felvételei
Hála KRESZ Professzorunknak napjainkban már a gyerekek is tudják, hogy autópályán is legfeljebb nyolcvanas tempóval lehet közlekedni minden olyan járművel, ami utánfutót vagy pótkocsit vontat. Szóval megtanulták, de mégsem elegen, mert naponta megtapasztalhatjuk, hogy kamionok és lakókocsit vontatók bőven a szabályozott limit felett mennek, és nem csak lejtőn lefelé. Meg is van az „eredménye”, mert egyre több az olyan baleset, melynek okozója a megengedettnél nagyobb tömegű és nagyobb sebességgel közlekedő autószállító. Ráadásul nem is kell felborulniuk a teljes útzárhoz, elég ha keresztbe csúszik és bebicskázik a vontatmány. Márpedig ez szinte heti rendszerességgel megtörténik a használtautó-trélerezőkkel az M1-es és M5-ös útvonalon, de a balkáni szakaszokon is.
Illegális lerakók
Az osztrák hatóságok egyre szigorúbban ellenőrzik a kis-haszonjárműveket, sőt, tengelysúlynyomást meg össztömeget már nem csak a kamionoknál mérnek, és ha indokolt szigorúan büntetik a túlrakott járműszerelvény vezetőjét. Reprezentatív felmérés híján inkább csak általános hazai tapasztalat, hogy mind a magyar, mind a külföldi sofőrök jelentősen és folyamatosan túllépik a megengedett sebességet.
Érthető, hiszen a sietséggel órákat lehet nyerni, ami egy hónap alatt akár egy plusz fuvart is jelent például a trélereseknek, akik már olyannyira fejlesztették a logisztikát, hogy depókat alakítottak ki nyilvános parkolókban. Több autópálya mellett, többnyire a magyar-szerb határ közelében már tucatjával állnak rendszám nélküli személykocsik, arra várva, hogy az északról hozott darabok egy másik tréleren folytassák útjukat, ezzel is időt spórolva a Schengenen belül mozgó szállítóknak
Rajta van a szemük
A képlet egyszerű: a Németországban vásárolt használt kocsit lerakják Röszkénél, ahonnan azt a délről jövő szerb vagy bolgár fuvaros viszi tovább, így a lepakolós tréleres várakozás nélkül fordulhat vissza az újabb rakományért. A gond ezzel csak annyi, hogy a közparkolókat foglalják tartósan, a szabad helyeket tovább csökkentik az illegális árusok, akik „kiszuperált” bringákat, szerszámokat kínálnak furgonjaikból, miközben „rajta tartják szemüket” a pihenő szállítmányokon, nehogy azt a konkurens csapat vigye tovább...
Rendszámtalan flotta
Régi trükk a rendszám nélküli autók pihentetése, ahogy trélermentes, vagyis saját kerekükön történő utaztatásuk is. Ez hasonló a tolvajtrükkhöz, amikor egy tiszta és hatósági jelzéses autó megy elől, szorosan mögötte pedig a rendszám nélküli, amit így a szélárnyékban haladva nem vesznek észre a távolról figyelő rendőrök. Legalábbis elsőre...
Vonat kontra kamion
Sajnos továbbra sem a vasút javára billen az európai áruszállítási mérleg, és a gyártók valóságos mobil raktárakkal árasztják el az utakat. A sokszor túlterhelt kamionok nem csak az utakat rontják, de komoly közlekedési kockázatot is jelentenek, különösen a belső sávban egymás mellett cammogó, vagy éppen szorosan szélárnyékában száguldó 35-40 tonnás jármű-szerelvények. A rövid követési távolság miatt egyre több a súlyos ráfutásos baleset, az elalvó sofőrök is a tragédiák és áldozatok számát növelik.
Digitalizáció helyett
Miközben a 3,5 tonna feletti jármű-szerelvényeken meg van határozva és digitális tachográffal rögzítve is van a sofőr menetideje, aminek túllépését büntetik, a kisebb kategóriában a dobozosok és utánfutósok pihenés nélkül vezethetnek olykor akár húsz órát, ami már önmagában komoly kockázat, arról már nem is beszélve, hogy milyen veszélyt és mekkora fékutat jelentenek a túlterhelt járművek.
Többször felmerült, hogy a kis-haszonjárművek sofőrjeinél is a kamionosokhoz hasonló szigort lép életbe, de ez egyelőre még késik. Pedig enélkül nehéz javítani a statisztikát, és elérni a célt, mely szerint hetente „csak” ötszázan haljanak meg közlekedési balesetben az európai utakon.
Igaz, egy év alatt két százalékkal csökkent a halálos áldozatok száma, ami így is ijesztő, hiszen 2016-ban 25,5 ezer ember vesztette életét Európa közútjain, a súlyos sérültek száma pedig meghaladta a 135 ezret.