Miközben az Európai Unió közös szabályozása továbbra is várat magára, a tagállamok egyre határozottabban lépnek. Ciprus már szigorított az elektromos rollerek használatán, Görögország pedig olyan csomagot készít elő, amely a kiskorúak kizárásával, sebességkorlátozóval és kötelező biztosítással rendezné a piacot. Az ETSC szerint éppen ez mutatja meg, miért lenne szükség egységes uniós biztonsági keretekre.

Mit lép Ciprus az e-rollerek ügyében?

Cipruson a hónap elején két olyan törvényt hirdettek ki, amely a kerékpárokról és egyéb személyes mobilitási eszközökről (PMD – personal mobility device, vagyis a gyalogos és a klasszikus jármű közötti kisméretű közlekedési eszközök gyűjtőkategóriája) szóló 2018-as rendeletet módosítja. Az új keret 17 évben határozza meg az e-roller használatának alsó korhatárát, és rendelkezik arról is, hol szabad ezekkel az eszközökkel közlekedni, milyen műszaki és felszereltségi követelményeknek kell megfelelniük, továbbá milyen jogkört kapnak a hatóságok a szabálysértően használt eszközök lefoglalására. A jogszabály kitér a rollerkölcsönző cégek működésére, valamint arra is, hogy a helyi és települési önkormányzatok saját szabályokat állapíthatnak meg.

Elektromos rollerek ellenőrzése mediterrán városi környezetben: Európa több országában egyre szigorúbb nemzeti szabályok formálják a mikromobilitás kereteit. (Forrás: AI generált illusztráció)

Görögországban hová szigorodnak a szabályok?

Görögországban Michalisz Hriszohoidisz görög állampolgári védelmi miniszter májusban jelentette be, hogy egy készülő törvényjavaslat teljes egészében megtiltaná az e-rollerek használatát a kiskorúak számára. A tervezett keret szerint minden e-rollert kötelezően sebességkorlátozóval kell majd felszerelni, a nagy sebességű utakról kitiltják őket, használatukhoz pedig kötelező biztosítás és külön azonosító jelzés társulna. Az önkormányzatok ezzel egyidejűleg felhatalmazást kapnának arra, hogy korlátozzák a megosztott (bérelhető) rollerek számát. Mivel egyelőre csupán egy bejelentésről és előkészítés alatt álló javaslatról van szó, a végleges részletek a jogalkotási folyamat során még változhatnak.

Miért nem lép az Európai Unió?

A kérdés annál is inkább jogos, mert a tagállami lépések egy uniós vákuumot töltenek ki. Az Európai Bizottság még 2024 novemberében közzétett egy tanulmányt a személyes mobilitási eszközök – köztük az e-rollerek – szabályozási lehetőségeiről, jogalkotási javaslatot azonban azóta sem terjesztett elő. Az Európai Közlekedésbiztonsági Tanács (ETSC) korábban kötelező uniós biztonsági szabványokat sürgetett, többek között 20 km/órás maximális sebességkorlátot, és továbbra is azt szorgalmazza, hogy a Bizottság további késedelem nélkül lépjen. Egy nemrég publikált bizottsági felülvizsgálat ígéretet tett arra, hogy a témában további intézkedések születnek – konkrét jogszabály azonban egyelőre legalábbis nincs az asztalon.

Miért fontos ez Magyarország számára?

A kérdés Magyarország számára is aktuális. A KRESZ-normaszöveg-tervezet a teljesítmény és a sebesség szerinti kategorizálás felé mozdul, de a tervezetet a Kormány még nem hagyta jóvá. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a jelenleg ismert KRESZ tervezetet még az előző kormányzati ciklusban dolgozták ki, vagyis az új éra pontos szándéka, valamint a szabályozással kapcsolatos súlypontjai még nem ismertek. Ettől függetlenül Magyarországon már ma is van biztosítási kötelezettség bizonyos elektromos rollerekre: azokra, amelyek tervezési sebessége meghaladja a 25 km/órát, vagy amelyek saját tömege nagyobb mint 25 kilogramm, és legalább 14 km/óra sebességre képesek. A görög és ciprusi példák tehát nem elszigetelt ügyek: ugyanarra a problémára keresik a választ, amellyel a magyar szabályozásnak is szembe kell néznie. Hogy a részletek mennyire térnek el országonként, arról jó képet ad korábbi cikkünk, amelyben bemutattuk, hogyan próbál Belgium sisakviselési kötelezettséggel és mesterséges intelligenciával rendet tenni az e-rolleres közlekedésben; a hazai joghézag természetét pedig részletesen körüljártuk abban az írásunkban, amely szerint szabályozásért kiált az e-roller. Hogy mindez miért nem csupán jogi formaság, azt jól érzékelteti, hogy drámaian megnőtt az e-rolleres balesetek száma – épp ez adja a szigorítások hátterét több európai országban is.

A görög és a ciprusi lépés tehát önmagában szükséges és indokolt válasz egy gyorsan terjedő közlekedési eszköz okozta kihívásokra. Az ETSC álláspontja szerint azonban az egymástól eltérő nemzeti szabályok foltvarrása azzal a kockázattal jár, hogy összezavarja a felhasználókat, és egyenetlenné teszi a biztonsági követelményeket az unión belül. Más szóval: amíg Brüsszel nem teszi le a közös keretet az asztalra, addig minden ország maga húzza meg a határokat – és könnyen előfordulhat, hogy ugyanaz a roller egy határátlépéssel máris szabálytalanná válik.

Fogalomtár: Személyes mobilitási eszköz (PMD): a gyalogos és a hagyományos jármű közötti, jellemzően kisméretű, gyakran elektromos meghajtású közlekedési eszközök (pl. e-roller) gyűjtőfogalma. Sebességkorlátozó: a roller hajtásába épített megoldás, amely egy meghatározott végsebességnél nem enged gyorsabb haladást.

Forrás: European Transport Safety Council (ETSC) – Greece and Cyprus tighten national rules on e-scooters, etsc.eu, A képek illusztrációk, egyes esetekben mesterséges intelligencia által generáltak.