A WTO szabályrendszere lehetővé tesz tarifális és nem tarifális akadályokat is, beleértve az engedélyezési eljárásokat a határokon való esetleges hosszabb várakozást, ami ugyancsak költséget jelent a vállalatoknak. Az Oliver Wyman globális vállalati tanácsadó cég és a Clifford Chance, a világ egyik legnagyobb vállalati jogi tanácsadó cégcsoportja által készített tanulmányból kitűnik, hogy az uniós tagállamok közül Németország veszítheti a legtöbbet.

Különösen súlyosan érintettek a német autógyártók, amelyek a becsült 9 milliárd eurós veszteség egyharmadát viselnék. A Nagy-Britannia nélküli Európai Unióban a vállalatokat 37 milliárd, míg a brit vállalatokat 32 milliárd eurós költség sújtja. Michel Barnier, az Európai Bizottság Brexit-ügyi főtárgyalója februári londoni látogatásán jelezte, hogy óhatatlanul vámjellegű és egyéb akadályok emelkednek Nagy-Britannia és az Európai Unió évi 640 milliárd euró értékű kétoldalú kereskedelmi forgalma elé, ha a brit kormány ragaszkodik ahhoz az álláspontjához, hogy a brit EU-tagság megszűnése után kivonul az EU egységes belső piacáról és vámuniójából is.

A német és a brit iparszövetség egybehangzóan amellett érvel, hogy maradjon fent a vámunió Nagy-Britannia és az EU között. Joachim Lang, a német iparvállalatok szakmai képviseleti szervezetének (BDI) elnöke a Frankfurter Allgemeine Zeitung című lapnak nyilatkozva rámutatott, hogy politikai szempontból nézve egy szabadkereskedelmi megállapodás jóval realisztikusabbnak tűnik, de nem kellene elvetni a vámunió gondolatát, mert gazdasági szempontokból nézve egy szabadkereskedelmi megállapodás nem megy elég messze. Nagy-Britannia a tervek szerint 2019 márciusában lép ki az Európai Unióból.