Az utóbbi időben a  legtöbb levelet mozgáskorlátozott várakozóhelyen történő szabálytalan parkolás és az ahhoz kapcsolódó nem kevés büntetési tétel miatt kapom. Ráadásul, sajnos a legtöbb hozzászólónak csak azt tudom, tanácsolni, hogy nem tud mit tenni, a jelenlegi jogszabályok valóban így rendelkeznek.

Lehet, hogy a szabályzás túl szigorú mércével lett elkészítve, de tény, hogy amíg egy keskeny úton rossz helyen álló, és ezzel útakadályt képező jármű 20.000 forintos büntetésre számíthat, addig a mozgáskorlátozott parkolóban történő várakozásért cserébe 100.000 forintos “ajándékra” számíthatunk. 

A KRESZ 17. § (1) bekezdés e) pont ide tartozó része pedig erről szól:
“„Várakozóhely”; a tábla a járművek kijelölt várakozóhelyét jelzi, a tábla alatt elhelyezett kiegészítő tábla jelezheti … azt, hogy a várakozóhely kizárólag bizonyos járművek (pl. csak … mozgáskorlátozott személyt szállító jármű részére van fenntartva.) … A mozgáskorlátozottakat szállító járművek részére fenntartott várakozóhelyet kiegészítő tábla (115. ábra) vagy külön jelzőtábla (115/a. ábra) jelezheti;”

115.   

  115/a.
 
Még egy nagyon  fontos gondolat a KRESZ-ből:
“18.§. (7)  A 17. § (1) bekezdés e) pontjában szereplő kiegészítő tábla ábrája (115. ábra), amely a mozgáskorlátozottak gépjárművei részére fenntartott várakozóhelyet jelöli, útburkolati jelként önállóan is alkalmazható.“

Ez azért lényeges, mert sokan panaszkodnak, hogy az adott helyen táblát nem láttak. A fentiek alapján azonban az önálló útburkolati jel is érvényes. (Bár télen, ha ráesik a hó, akkor nyilván nem látszódik, mintahogy a lenti képen se nagyon.)

Tehát összességében azt kell mondanom, hogy a KRESZ és a túl szigorú szabálysértési rendelet alapján sajnos jogosak ezek az 50 illetve 100 ezer forintos  büntetések!

Amit viszont feltétlenül tudni érdemes, hogy a büntetés a  jogszabályok alapján kizárólag a várakozás (parkolás) miatt jár, tehát nem jogos a felelősségre vonás, ha a j árművel adott helyen csak megálltunk, például az utasunk ki és beszállásnak idejére. Ezért feltétlenül éljünk fellebbezési jogunkkal, ha például egy térfigyelő kamera által késíztett kép alapján indítanának eljárást, vagy vezetőként a kocsinál történő tartózkodás közben szeretne az illetékes eljárni.

Tanulságképpen néhány levélből idézek:

“Mozgássérült tábla volt kitéve a parkolóban és a felfestett mozgássérült hely elé parkoltam 1,5 méterrel. A parkolóban a mozgássérült helyen nem állt gépkocsi. A táblára egy P betű és alatta a kétfelé mutató jel alá 5 m volt írva. A felfestett parkoló elé 1 m-rel van kitéve a fenti tábla.Megbüntettek 100 ezer forintra, holott a jel előtt álltam szabályosan. Kérdésemre úgy tájékoztattak, hogy a táblától 5 méterre jobbra és 5 méterre balra nem lehet parkolni. Úgy érzem jogtalanul bírságoltak meg.”

Sok helyen tapasztalom, hogy a táblák elhelyezésére különféle – legtöbbször túlbonyolított – érdekes megoldásokat találnak. Érdekes, hogy ezzel inkább segíteni szeretnének, de mégis inkább megtévesztik a járművek vezetőit. Például egy merőleges parkolósor esetén a mozgássérült várakozóhelyet így kellene kitáblázni:

Tehát csak a menetirány szerinti jobb oldalon, a szabályok így rendelkeznek. Ebben az esetben azonban a túloldalról érkező, és a merőleges parkolót jogosan használó arra fog hivatkozni, hogy nem látta a jelzést. Pedig a közlekedés logikája szerint ebben az esetben el kéne haladni a parkolósor végéig, ott megfordulni, és meggyőződni, hogy nincs-e a parkolás során ránk vonatkozó jelzés.

A közterület kezelője viszont “jó” fej akar lenni, ezért ezt a megoldást alkalmazza:

Közben pedig nem gondol arra, hogy ezzel sokkal inkább megtéveszti a parkolni készülőt, főleg, ha – ahogy a levélben is szerepel – az útburkolati jel némiképp mást mutat. Viszont erről már tettem említést, hogy mozgássérült várakozóhely esetében a tábla is és az útburkolati jel is önállóan értelmezendő.

Következő észrevétel:

“Mozgássérült parkolóhelyet jelző tábla után álltam meg. De mivel nem volt felfestve a parkolóhely kialakítása nem volt egyértelmű hogy ez most a tábla előtti vagy utáni helyre vonatkozik.”

A KRESZ alapján ha nincs az előzőekben bemutatott kiegészítő jelzés, akkor a tábla utáni terület a mozgássérült parkolóhely. Egyébként itt sajnos van egy komoly joghézag. Ugyanis a Parkolóhely táblának nincs feloldó táblája. Ezért minden esetben a mozgássérült várakozóhelyekre oda kéne írni, hogy hány jármű részére tartják fenn a parkolót. Különben a tábla utáni összes várakozóhely a mozgássérülteké! Ezt például nem veszik szigorúan, igaz nem is életszerű.

“2x mozgássérült tábla után parkoltam 10 m-rel. Jel nem volt felfestve, mögém beállt egy “mozgássérült” egy terepjáróval, pont a két hely közé. Előtte, mögötte 2-3 méter helyet hagyva. A közteres azt mondta, hogy nem hagytam elég helyet a második autónak.”

Egyszer én is megkérdeztem egy közterest arról, hogy mekkora helyet szükséges kihagyni 2x, 3x stb. jelzés esetében. Hiszen erről a KRESZ nem rendelkezik. Azt mondta, hogy 5-5 métert. Ami egyébként azért érdekes, mert semmi tiltja azt, hogy például teherautóval szállítsunk egy mozgássérültet, és akkor ez a jármű is jogosan tartózkodhat ilyen helyen, pedig akár 10 méter hosszú is lehet. Valakit egyébként utánfutós személygépkocsival büntettek meg, amit nem tartok jogosnak, ha a mozgássérült igazolvány rendben volt. De valóban, ha csak személygépkocsit veszünk figyelembe, akkor az 5 méter reálisnak tűnik.

Sokan panaszkodnak arról, hogy a felfestés elkopott, a táblákat pedig bokor takarta el.

Biztosan léteznek ilyen helyek, de nap mint nap azt tapasztalom, hogy a gyakorlott vezetők is simán belesétálnak abba a csapdába, hogy “hopp ott egy üres parkoló a bejárathoz közel!”, miközben mindenhol autók állnak és szinte sehol sincs hely. Ezért a legjobb tanácsom, hogy ha gyanúsan szabad egy terület, főleg a legjobb helyen, akkor inkább gondosan járjuk körül, mert elképzelhető, ha egyből nem is észleljük, de mozgáskorlátozott számára tartják fenn.

 
Több hozzászóló említi meg, hogy bár nála volt az igazolvány, azt vagy nem tette ki az ablakba, vagy kitette, de lecsúszott stb…
Sajnos számukra nincs jó hírem, mert a vonatkozó kormányrendelet (218/2003) ezt írja elő:

“8. § (1)Használatkor az igazolványt a mozgásában korlátozott személyt szállító jármű szélvédője mögött úgy kell elhelyezni, hogy előlapja a hatályosság és a jogosultság ellenőrzése céljából látható legyen. Az igazolványt az ellenőrzésre jogosult személy felszólítására ellenőrzés céljából át kell adni.”

További érdekes esetet a Kreszklub oldalain lehet olvasni!