Edina egy férfiak uralta sportágban versenyez, ahol azonban a nők már egyre nagyobb számban vannak jelen. Bevallása szerint édesapja a mai napig még mindig felteszi neki a kérdést, hogy biztosan ezt az utat akarja-e járni? De Edinát nem ingatja meg semmi, jóllehet, még nagyon jól emlékszik, mennyire nehezek voltak a kezdetek, amikor ő volt az egyetlen nő a boxutcában, és arra koncentrált, hogy „mindent jól csináljon”. Ma már azt állítja, hogy „semmi hátránya nincs” annak, ha itt valaki nő.

Elkísértük Edinát a montmelói versenyt megelőző edzésére. Amikor megérkezünk a boxokhoz, mindenekelőtt üdvözli a csak férfiakból álló csapatát. “Minden mérnököm és szerelőm mögöttem áll, és ez a legfontosabb”. De nem hagyja figyelmen kívül azt sem, hogy “nagyon szigorúak velem, mert ez a sport nem játék, hanem nagyon kemény munka.” És ezt mi is meg tudjuk erősíteni, amikor látjuk, mennyire elégedetlen az egyik mérnöke az elért időeredményekkel. A mérnök ellenőrzi Edina pozícióját a monitoron, és elismeri, hogy „Edina egyre jobb, de még mindig végeznünk kell jó néhány tesztet”.

Versenyzői szerelésébe beöltözve Edina külsőleg semmiben nem különbözik riválisaitól. Elérkezett a várva várt pillanat: beül a kormány mögé, felpörgeti a motort, és „az idő megáll”. “A kormány mögött ülve erősnek, szabadnak és nagyon elszántnak érzem magam”, állítja. “Ha mi, női autóversenyzők lehetőséget kapunk, mi is képesek vagyunk hatékonyan versenyezni, és felállni a pódiumra”, mondja végezetül.