A pilóták rutinos interjúalanyként válaszoltak a szokásos kérdésekre. A beszélgetés a futam előtt zajlott, így értelemszerűen nagy várakozásokkal tekintettek a futamra, hiszen sikerült megszerezniük a rajt második sorát. Természetesen bíztak benne, hogy sikerül megtartaniuk a harmadik és negyedik helyet a futam végéig, azonban mint mostanra tudjuk, ebben nem jártak sikerrel.

Otmar Szafnauer csapatfőnök szintén bizakodott, büszke volt csapata kvalifikációs teljesítményére. Ő beszélt a világjárvány miatti állandó tesztekről és szigorú szabályokról, amikre szükséges rosszként tekint.

A beszélgetés legérdekesebb része mindenképpen a csapat mérnökeinek bemutatója volt, azon belül is a kormányt ismerhettük meg részletesebben. Közismert, hogy a Forma-1 autók kormányai elképesztően bonyolult és drága szerkezetek, ezt erősítette meg a bemutató is.

Hogy pontosan mennyire drága egy ilyen kormány, nehéz pontosan meghatározni. Anyagköltséget tekintve körülbelül 30.000 euróra tehető egy ilyen szerkezet összeállítása, ugyanakkor ez nem ad reális képet a pontos költségről, az ugyanis meghatározhatatlan. Rengeteg kutatás, fejlesztés, tesztek és munkaóra van a kormányban, ami egyébként minden pilóta esetében kicsit eltér.

A kormány fejlesztése a pilóta kérései alapján történik. A versenyző elmondja, mi tetszik neki és mi nem, például jelzi, ha egy adott gomb vagy tekerő kapcsoló nem esik neki kézre. Gyakran látni pilótákat a versenytársak autóit vizsgálni (Sebastian Vettel például híres erről a szokásáról), a kormányt bemutató mérnök pedig elmondta, hogy nem ritka, hogy a pilótájuk lát valamit egy versenytárs kormányán, ami megtetszik neki és ő is szeretné kipróbálni.

Mindig is tudtuk, hogy egy ilyen versenyautó vezetése igen bonyolult kihívás, de ez új megvilágításba kerül, amikor megismerjük a kormány gombjait, ugyanis hihetetlen, hány gombot és kapcsolót kell kezelniük a pilótáknak.

Még a kormány hátulján is 3 pár kapcsoló található. A nyilvánvaló váltófülek és a kuplung mellett ott találjuk a fékerőelosztást szabályozó kapcsolókat is. A kormányon szemből nézve feltűnik a képernyő, aminek a tetején futó LED csík jelzi a versenyzőnek, ha itt az ideje a váltásnak, bár a pilóták minden bizonnyal enélkül is pontosan tudják, mikor kell magasabb vagy éppen alacsonyabb fokozatba kapcsolniuk.

A kormányon rengeteg egyéb gomb található: a “TALK” felirattal ellátott gombot kell megnyomniuk, ha beszélni szeretnének a csapattal, szintén egy gomb megnyomására nyithatják a hátsó szárnyat, ha DRS távolságban vannak az előttük haladóhoz képest, a boxba hajtva pedig külön gomb áll rendelkezésre, hogy pontosan 80 km/h-val hajtsanak a csapathoz kerékcserére.

Ezek mellett rengeteg egyéb beállítás van a kormányon, melyek egy-egy adott szituációban állítják a helyzetnek megfelelően az autó tulajdonságait. A középső kapcsolókkal állítják többek között a motor erősségét és az energiavisszanyerés fokozatát, de ezek mellett rengeteg, átlag sofőr számára felfoghatatlan beállítás áll rendelkezésükre.

Összességében tehát megerősíthetjük, egy Forma-1 autó vezetése elképesztő kihívás, nem csak a sebesség miatt.