Zeng szerint a technológiai "érettséget" jelző kilencfokozatú skálán a tisztán szilárdtest-akkumulátorok pillanatnyilag a negyedik szinten állnak, elsősorban laboratóriumi és prototípus-fejlesztési fázisban. Ezzel párhuzamosan a piacon jelenleg alkalmazott akkumulátorkémiák tovább fejlődnek. 2026 májusában a lítium-vasfoszfát (LFP) technológia 23,12 GWh-t tett ki az összes beépített kapacitásból, míg a nikkel-mangán-kobalt (NMC) alapú, úgynevezett ternáris rendszerek 9,96 GWh-val részesedtek. 

 

Az iparági szereplők közben alternatív irányokat is keresnek, például nátriumion-akkumulátorokat fejlesztenek, amelyek hosszabb élettartamot és alacsonyabb költségeket ígérnek. Emellett egyre fontosabb szerepet kapnak a hibrid, úgynevezett kompozit megoldások, amelyek a szilárd és folyékony technológiák előnyeit igyekeznek ötvözni. A kínai Dongfeng Motor például egy oxid-polimer alapú cellát fejleszt, amelynek sorozatgyártása 2026 második felében kezdődhet. Ez az akkumulátor 350 Wh/kg energiasűrűséget ér el, és akár 1000 kilométeres hatótávolság is megtehető vele egyetlen töltéssel. A csomag tömege ráadásul mintegy 30 százalékkal kisebb a hagyományos lítiumion-megoldásokhoz képest, és a hidegtűrése is jobb.