Vonat és repülőgép: a Tokió és a Narita reptér között járó gyorsvasút. Budapesten még várni kell rá

Nem szükséges különálló vasúti pályát építeni a főváros és a repülőtér között - mondta el lapunknak egy, a vasúttársaság szakmai háttérmunkáit ismerő forrás. Az a veszély sem fenyeget, hogy a reptéri többletkapacitások túlterhelnék az érintett Budapest-Cegléd vasútvonalat, ugyanis nincs szükség több járatra, a jelenlegiek ki tudják szolgálni az utasforgalmat, feltéve hogy elkészül a kitérő a 100-a (Budapest–Cegléd–Szolnok) vonaltól a légikikötőig. Az is előnyös, hogy a vasúti járatok aztán nem csak a fővárosból, de vidékről is elérhetik a repülőteret.

Minden bizonnyal megépül a kötöttpályás kapcsolat Ferihegyre a jelenlegi uniós költségvetési ciklusban, azaz 2020-ig, hiszen a fejlesztést elfogadta a magyar kormány és Brüsszel is, csak az a kérdés, milyen formában. Miként lapunk már beszámolt róla, három változatot vizsgál a kormány: metróként, zárt pályás gyorsvasútként vagy a meglévő vasúti hálózat kibővítésével, közszolgáltatás keretében juttatja el az utasokat a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre.

A meglévő vasútvonaltól építendő kapcsolat korábban már szerepelt a tervek között: a ceglédi fővonalról Szemeretelep elágazástól a reptéri iparvágány segítségével kívánták elérni Ferihegy 2-őt. Ekkor azonban végállomásként tekintettek a reptérre, míg a jelenlegi tervekben hurok szerepel. Ez azt jelenti, hogy a 100a vonalhoz kitérőt építenek, azaz a mellékvonal elválik a fővonaltól, eléri a légikikötőt, majd néhány kilométerrel odébb visszatér a fővonalra.

A vasúti üzem szempontjából ez nem jelent lényegesen több kapacitást. Az elővárosi, illetve a távolsági járatok egy része továbbra is a jelenlegi útvonalon halad, míg mások a repülőtérnél, vagy alatta kialakítandó megállót is érintik. Az elővárosi vonatokon a reggeli órákban a főváros felé van sok utas, ellenkező irányban kevesebb, vagyis a reptérre utazók találnak maguknak helyet.

A beruházás érdekében tehát a 100a vonal két pontján kell olyan csomópontot építeni, hogy a reptér irányába tartó vonatok ne keresztezzék szintben sem a fővonalat sem a reprérre vezető autóutat. Emiatt, valamint a terminál megközelítése érdekében valószínűleg a felszín alatt kell vezetni a kitérő pályáját.

A reptéri vasút megvalósítását az évezred elején Demján Sándor vetette fel, aki a Nyugati pályaudvartól építtetett volna gyorsvasutat a repülőtérre. A szocialista kormányok idején Kóka János 2008-ra ígért reptéri expresszt, melynek a létesítését magánbefektetőkre alapozták volna, de semmi nem lett belőle. A 2010-es kormányváltás után kínai kölcsönből szerettünk volna repülőtéri vasutat építeni. Ennek forrását a kínai kormány által felajánlott egymilliárd eurós hitelkeret biztosította volna. A Malév 2012-es leállása, majd az 1-es terminál lezárása után lekerült a napirendről a ferihegyi gyorsvasút terve.

Jámbor Gyula

Megjelent a Magyar Nemzet 2015. április 14-i számában