A Rábaring legmagasabb pontjáról meredek és hepehupás utak vezetnek lefelé: némelyiket a legurulás veszélye nélkül gyalog sem lehet megpróbálni, nemhogy átlagautóval. Az ország egyik legkeményebb offroad-tesztpályáján csak a komoly terepjárók képesek minden feladatot teljesíteni, így az érdeklődők meggyőzésére ideális helyszínt választottak a Dacia Duster Tour szervezői. Ráadásul a reggel kilenc órától délután négyig folyamatosan használt teszt-Duster egyik pályát sem hagyta ki! Igaz, a szakadék-szerű lejtőn lefelé és hasonlóan meredek, húsz méter magas siratófalra csak Herr Mátyás terepralibajnok vihette a gépet, de az utasként megtett kör után nem is nagyon akadt jelentkező az ismétlésre... Szinte hihetetlen volt, hogy sehol nem borult fel vagy zuhant vissza az autó, hanem magabiztosan küzdött meg a látványra is félelmetes tereppel.
A nem mindennapi élmény után maradt még bőven próbalehetőség a "civilek" számára is. Például egy nagy szintkülönbségű lehajtón két-három kerékre állíthattuk a Dustert, majd leereszkedhettünk vele egy szűk erdei csapáson, a hullámzó ösvényeken, gödrökben és buckákon dülöngélve pedig a független kerékfelfüggesztés előnyeit élvezhettük. Herr Mátyás elmondta, a merev hidas terepjárókkal szemben a Duster kerekei hatékonyabban adhatják át a hajtóerőt ott is, ahol azok már nem képesek rá. Mint megtudtuk, a közelmúltban egy vadásztársaság éppen azért rendelt két Dustert, mert az általuk kitűzött tesztútvonalon az elöl haladó, egyébként jó terepképességű Lada Nivák elakadtak, a Dacia viszont ki tudta kerülni őket, és célba ért...
A pályán több hegyes emelkedőn próbálhattuk ki a 30 fokos első és a 36 fokos hátsó terepszögeket és a 21 centiméteres hasmagasságot. Az eredmény: a lökhárítók nem ütköztek akadályba, a Duster alja sehol nem akadt fönn, a rövid egyes fokozatnak köszönhetően pedig a másfél literes dízelmotor ereje bőven elégnek bizonyult. A műszert látva hihetőnek tűnt a gyárilag megadott 5,6 literes átlagfogyasztás, hiszen terepkörülmények között is bőven 10 liter alatt maradt.
Az egész nap során kemény tesztnek alávetett 110 lóerős, összkerékhajtású Duster mindössze a négy terepgumiban tért el a szériafelszerelésű csúcsváltozattól: 2WD, Auto és LOCK üzemmódba kapcsolható 4x4 meghajtással, bőr csomaggal, vészfékrásegítővel és ABS-sel, négy légzsákkal, könnyűfém kerekekkel, kormányról vezérelhető, bluetooth-kihangosítós, MP3/CD rádióval, fűthető elektromos tükrökkel, sötétített hátsó ablakokkal, krómhatású külső elemekkel és klímával szerelték fel. Az összkerékhajtás képességei miatt az ESP menetstabilizáló valóban nem okvetlenül szükséges extra, de aki gondolja, természetesen megrendelheti.
Mint tapasztaltuk, már az elsőkerékhajtású Duster alapváltozat is bőven alkalmas a gödrös földutak és erdei csapások leküzdésére, míg a terepgumival szerelt 4x4-es változatok előtt keményebb terepen sincs akadály. A teljes értékű, ötszemélyes, 475 (4x4 kivetelben: 408) literes csomagterű családi terepjáró nem véletlenül ért el sikereket a civil és a profi felhasználók körében egyaránt, hiszen kisebb kompromisszumokkal olyan autók helyett is jól használható, melyek árcéduláján kétszer-háromszor nagyobb összeg szerepel.
A Renault-Nissan szövetség a már meglévő elemekből építkezett: a franciák a korszerű és takarékos benzines és dízelmotorokat, a japánok a Qasqhai és az X-Trail összkerékhajtási elemeit adták a programba, így a megbízható és erős technika fejlesztése nem került sokba. A külső és belső gyári kiegészítőkkel még látványosabbá és praktikusabbá tehető a Duster, és ahogy maga az autó, úgy az extrák ára sem eltúlzott.