Köszöntőjében dr. Knáb Erzsébet, a győri Audi Hungaria Motor Kft. személyügyekért felelős ügyvezető igazgatója elmondta, a magasan képzett munkaerő nem csak egy vállalat, hanem egy régió és egy egész ország sikerének a kulcsa. Emlékeztetett arra, hogy Európa motorjának számító Németországban nagy hagyományai vannak a képzésnek, s a duális képzés Németország egyik exportslágerének számít.

Knáb Erzsébet felidézte azt is, az Audi projekt- és oktatóközpontjában – amelynek a rendezvény is helyet adott – 13 szakmában évente 250 fiatalt képeznek szakmákra, s 2001 óta 1700 szakmunkástanuló szerzett képesítést, kilencven százalékuk ma is Audi munkatárs.

A miniszter dr. Knáb Erzsébet társaságában az oktatóközpontban.

A duális képzés növeli Magyarország versenyképességét, így ez a konferencia a jövőt szolgálja – zárta köszöntőjét az Audi személyügyekért felelős ügyvezető igazgatója.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter előadásában hangsúlyozta: Magyarországon új időszámítás kezdődött 2015 szeptemberében, amikor Magyarország is bevezette a duális képzést. Vagyis Magyarország egy olyan rendszert adoptált, amit Németország régóta használ. Igaz nálunk nem az oktatási tárca, hanem a kamara felügyeli a duális képzést.

A miniszter felidézte, három éves előkészítő munka után tudtuk bevezetni a duális képzést, amelyhez a német cégek, így az Audi Hungaria is nagy segítséget nyújtott.

Varga Mihály elemezte a magyar gazdaság helyzetét, s kitért, ahogy ő fogalmazott, a Volkswagen-konszern emissziós ügyére is.

Ma még senki sem tudja megbecsülni a várható hatásait – jelentette ki a miniszter, aki szerint fontos, hogy élhető környezetet adjunk át utódainknak, de fontos az is, hogy helyén kezeljük a dolgokat. Ennek érzekeltetésére elmondta, egy repülőgép, ami éppen elhúz a fejünk felett a konferencia idején, annyi káros anyagot bocsát ki, mint amennyit 5 ezer személygépkocsi.

Duális képzés: 13 szakmában évente 250 fiatalt képeznek szakmákra a győri Audiban, s 2001 óta 1700 szakmunkástanuló szerzett képesítést, kilencven százalékuk ma is Audi munkatárs.

A nagyságrendeket nem szabad összekeverni, mivel ez hatással van a gazdaságra és a foglalkoztatottságra – jelentette ki Varga Mihály, aki biztosította a résztvevőket, a magyar kormány elkötelezett az elektromos mobilitás mellett, ezért a közeljövőben olyan közbeszerzést írnak ki, amelyben előnyt élveznek a Magyarországon tevékenykedő autógyárak. Varga Mihály a részletekre nem tért ki, így arra sem, hogy mekkora nagyságú lesz az e-autók közbeszerzése és hány elektromos jármű beszerzését tervezik.

A miniszter ezt követően négy pontban vázolta fel a jövőt, ahogy ő fogalmazott, mi lesz az a négy kerék, ami lendületet adhat a magyar gazdaságnak.

Ezek a következők: a források felhasználásának gyorsítása a 2014-2020-as ciklusban. Növelni akarja a kormány a hitelezési aktivitást. A közfoglalkoztatottak közül egyre többeket akarnak visszaintegrálni a munkaerőpiacra, negyedikként a beruházások ösztönzését ígérte a miniszter.

Végezetül elmondta, a kormány továbbra is kiemelten támogatja a duális képzést, hogy a 19 év fölötti, nyolc osztállyal rendelkező, meglehetősen népes számú fiatalok közül egyre többen tudjanak szakmát szerezni a duális képzés keretein belül.

Köszöntötte a rendezvényt dr. Heinz-Peter Behr, Németország budapesti nagykövete is.

A Bajor Oktatási, Tudományos és Művészeti Minisztérium nevében Mayer Thomas tartott előadást. Kiemelte, s egyúttal fontos érvként hatott a duális képzés mellett, hogy Bajorországban, amely a duális képzés központjának számít, a 15 és 24 év közötti fiatalok munkanélküliségi rátája mindössze 3,6 százalékos. Ugyanez Spanyolországban 48 százalék, Magyarországon pedig 17 százalék.  

Az előadók között volt Jakabucz Ildikó, a Német-Magyar Ipari- és Kereskedelmi  Kamara szakképzésért felelős alelnöke is, aki egyebek mellett azt hangsúlyozta, az éles nemzetközi versenyben Magyarország csak úgy tud lépést tartani, ha növeli a szakképzett munkára fogható fiatalok és felnőttek arányát és a szakképzés minőségét.

A szakképzés az a terület, ahol jó előre fel kell készülni a gazdaság jövőbeni igényeire, ehhez korszerűsíteni kell a képzési tartalmakat, de egyben szükséges az is, hogy népszerűsítsük a szakmatanulást, főleg a hiányszakmák tanulását a tanulók és a szülők körében – mondta az alelnök.

A szakértői előadások után hat szekcióban tanácskoztak a résztvevők az első alkalommal megrendezett magyar-német szakképzési konferencián.