Elemzők és a sajtó sem tudta még eldönteni, ki a győztese a Giuseppe Conte vezette kormány és a 85 éves Luciano Benetton vezette vállalkozói csoport immáron két éve tartó harcának. Az eredményt az Olasz Autósztráda-társaság (Aspi) és a római közlekedési és infrastrukturális minisztérium között készülő megállapodás mutatja majd meg, mely újrarajzolja a mintegy háromezer kilométer autósztrádát üzemeltető Aspi tulajdonosi szerkezetét.

A kormány céljai szerint az eddig az Atlantia holdingon keresztül 88 százalékos Aspi-tulajdonnal bíró Benetton-csoport súlya jelentősen csökken, és helyét intézményes befektetők veszik át, valamint tőkeemelés után az Aspit tőzsdén jegyzik. Így az olasz állam lényegében visszaszerezheti az autósztráda-társaság feletti ellenőrzést, amelyet a húsz évvel ezelőtti privatizációval elveszített. "Győztünk" - jegyezte be közösségi oldalán Danilo Toninelli volt közlekedési miniszter, az Öt Csillag Mozgalom (M5S) nevű kormánypárt politikusa.

Az Aspiért folytatott küzdelem a genovai Morandi-híd 2018. augusztus 14-i leomlásával kezdődött, amelyben negyvenhárman veszítették életüket. Az M5S a hidat üzemeltető Aspi koncessziójának visszavonását követelte a híd hiányos karbantartására hivatkozva, vagy a többségi tulajdonos Benetton-csoport kivonulását az autósztráda társaságból. A koncesszió visszavonása 23 milliárd eurójába került volna az államnak. Az összeg - új törvények értelmében - később 7 milliárdra csökkent, de a kormány el akarta kerülni az esetlegesen évekig elhúzódó és költséges jogi vitát is.

A feszült politikai-gazdasági nyomásgyakorlás nem volt kölcsönös támadásoktól mentes: a Conte-kormány jelentős kártérítést, beruházásokat, szerkezeti átalakítást, akár ötvenszázalékos sztrádadíj-csökkentést követelt az Aspitól, végül azt is felvetette, hogy kormánybiztos felügyelete alá helyezik a társaságot. A Benetton-csoport vezette Atlantia a maga részéről nem akart ötvenszázalékos tulajdonrész alá csökkenni.

Az Aspi a kompromisszumot választotta, szem előtt tartva a többi tulajdonos érdekeit is. A társaságnak többek között részvényese az Allianz biztosítótársaság, a kínai érdekeltségű Silk Road Fund, valamint az Aspi 17 ezer, többnyire olasz kisbefektető pénzével is rendelkezik.

A kormány és az Aspi között készülő megállapodás legutóbbi verziója szerint a Benetton-csoport tulajdonosi része tíz százalékra csökken, miközben az Aspi harminchárom százalékát a pénzügyminisztérium ellenőrizte takarékpénztár (CdP) vásárolja fel, további huszonkét százalékot pedig más intézményes befektetők. Az új befektetők három-négy milliárd eurós tőkeemelést biztosítanak, ami ugyanekkora összeggel csökkenti az Aspi majdnem tízmilliárdos adósságát is. A készülő megállapodás hírére az Atlantia értéke emelkedett, és a Benetton-csoport több mint 800 millió bevételre tett szert. A piac tehát úgy értékelte, hogy a játszmát Benettonék nyerték.

Sajtókommentárok szerint a Morandi-híd leomlásával a Benetton-csoport 2,8 milliárd eurót veszített a tőzsdén. A család nevét viselő divatház is háromszáz milliós mínusszal számolt az utóbbi két évben, valamint a járvány miatt veszteséges a majdnem százszázalékosan birtokolt római repülőterek üzemeltetése is.

A La Repubblica című baloldali lap szerint Benettonék mégsem maradtak "üres kézzel": a csoport "kasszájának" tartott Atlantia 2008 és 2019 között több mint hétmilliárd eurónyi osztalékot hozott. Az olaszországi autósztráda-üzemeltetésből kiszorulnak ugyan, de a korábbi olasz sztrádabevételekkel Spanyolországtól Lengyelországon át Indiáig további tízezer kilométer autópálya üzemeltetéséhez jutottak hozzá, tavalyi adat szerint 6 milliárd euró forgalommal. A Benetton-csoport európai ingatlanbirodalommal és 280 ezres argentínai marhaállománnyal is rendelkezik.