Drága tévedés, ha nem a megfelelő helyre töltjük a megfelelő folyadékot, pláne üzemanyag esetében. Nem újdonság az sem, hogy vannak autók, amelyekbe a benzinen kívül vizet is kell tankolni. Természetesen külön erre a célra beépített tartályba, a mérnöki pontossággal megtervezett rendszerbe, melynek célja a tökéletesebb motorműködés, nagyobb teljesítmény és kisebb fogyasztás.

A módszer majd százéves, egykor dugattyúmotoros repülőgépeken, majd csúcsra járatott turbómotoroknál alkalmazták. Az egykor katonai repülőgépeket gyártó SAAB (Svenska Aeroplan Aktiebolaget) a második világháború után kezdett autógyártásba, és földi járműveinél is alkalmazta légi tapasztalatait.

Sorozatgyártású autóban először a svéd SAAB alkalmazott vízbefecskendezést, hiszen viszonylag kis benzinmotorokból csavart ki nagyobb teljesítményt, amihez természetesen már turbófeltöltő kellett. Ezért szerepelt 1978-as modelljén a Turbo S típusjelzés, melyből csak néhány készült: a gyári szívócső vízbefecskendezéssel a 2 literes, 145 lóerős motor 15-20 lóerőnyi pluszteljesítményt produkált.

Több tulajdonosváltás után a SAAB eltűnt az autógyártók sorából, de a módszert később is elővették. Nem véletlenül, hiszen a gyártási anyagtakarékosság, a jármű tömegcsökkentése jegyében erősödött a downsizing építési tendencia, márpedig a kisméretű (1 literes/3 hengeres) korszakban az egyre kisebb lökettérfogatú motorokból kell kipréselni egyre nagyobb teljesítményt. Ez leginkább turbófeltöltéssel érhető el, miközben meg kell oldani a kopogásos égés problémáját is. Ebben segít a vízbefecskendezés.

Az elv egyszerű: a vízbefecskendezéssel a víz elpárolgása során jelentkező hűtő- és oxigénfelszabadító hatást használják fel a teljesítmény fokozására és a gyújtás optimalizálására: a rendszer a szitáló vízpermetet a töltőlevegő gyűjtőkamrájába fecskendezi, a hűvösebb levegő pedig az égéstérben is alacsonyabb hőmérsékletet eredményez. Amellett, hogy a hűtőhatás csökkenti a motor kopogási hajlamát, a hidegebb levegő magasabb oxigéntartalma nagyobb töltőnyomást és gyorsabb gyújtáspontot biztosít a turbómotorban. További előny, hogy a vízbefecskendezés csökkenti az alkatrészek hőterhelését, és növeli a motor élettartamát.

A Bosch 2016-ban újította meg a vízbefecskendezést, ami különösen a kis hengerűrtartalmú, turbófeltöltésű benzinmotorok hatásfokát növelte jelentősen. Az új megoldás azon a felismerésen alapszik, hogy a motorok üzem közbeni túlmelegedését a gyártók az égéstérbe juttatott folyadékkal akadályozzák meg, ami általában hűtési célra felhasznált pluszüzemanyagot jelent. Benzinpazarlás helyett a hűtési funkcióra megfelel a víz is. A folyamat lényege, hogy benzin meggyújtása, tehát az égéstérben bekövetkező tágulási ciklust megelőzően finom vízködöt fecskendeznek a szívócsőbe, amely a víz jelentős párolgási tulajdonságának köszönhetően hatékony hűtésként szolgál.

Nem kell literekkel számolni, száz kilométerenként csak néhány száz milliliter a vízfogyasztás, így a befecskendező rendszert desztillált vízzel ellátó kompakt tartályt elég néhány ezer kilométerenként feltölteni. De még erre is volt jó ötletük a mérnököknek: a Miramas-i BMW központban (Franciaország) fejlesztett közvetlen vízbefecskendezéses kompakt modellben a 1,5 literes, 3 hengeres turbómotor a teljesítményét a vizes trükkel 204 lóerőről 217-re növelték, miközben a légkondi által óránként termelt 1-2 liternyi kondenzvízből pótolták az elhasznált mennyiséget.

A kiegészítő vízbefecskendezésnek köszönhetően – különösen gyorsítások során, vagy autópályán – akár 13 százalék üzemanyag is megtakarítható. Ha a tartály mégis kiürülne, akkor sincs baj, mert bár a plusz teljesítmény átmenetileg nem áll rendelkezésre, de az Otto-motor továbbra is hibátlanul üzemel, ekkor a motorvezérlés módosítja a gyújtás és turbó vezérlését, miközben biztonsági üzemre áll át. A rozsdásodásától sem kell tartani, mert a szívócsőben elhelyezett vízbefecskendezők műanyagból, vagy korróziómentes öntvényekből készülnek.

A Bosch és a BMW ringbe is szállt a vízbefecskendezéses modellel, melyet innovációs díjjal is elismertek. A BMW már a 2015-ös MotoGP világbajnokságon bevetette a csodafegyvert, igaz nem versenyautóként, hanem biztonsági autóként. Hasonló szerepet kapott a DTM futamokon is: a BMW M3 háromliteres, soros hathengeres turbómotorjának továbbfejlesztett változata jóval erősebb lett. Az első nagyobb sorozatban gyártott vízbefecskendezéses. személyautó, a BMW M4 GTS modell, melyből 700 példányban készült: hathengeres turbómotorja 500 lóerős (plusz 69 LE), forgatónyomatéka 600 Newtonméter (plusz 50 Nm) lett. Az 1585 kilogramm tömegű autó 3,8 másodperc alatt gyorsul százra, végsebességét 305 km/h tempónál szabályozza le az elektronika. WLTP szerinti fogyasztása 8,5 liter benzin,

Versenykörülmények között a TwinPower Turbo benzinmotoros BMW M4-es Safety Car csomagterébe épített ötliteres víztartályát minden tankoláskor feltöltik.

Fotók: BMW AG, Bosch, SAAB

További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!