A szabadidő-autók népszerűek, sorra jelentek meg emelt futóműves, fényezetlen műanyag védőelemekkel és alsó védőlemezekkel ellátott terepjárók, jórészt „szerepjárók”. Arra azonban még nem volt példa, amit a Toyotától láthattunk a 2023-as Japan Mobility Show-n, Tokióban: a japán márka ugyanis egy terepjáró egyterűt mutatott be, amely az aktív életmódú családok, kutató- és mentőcsapatok járműve lehetne.

A kiállításon sikert aratott X-Van Gear-tanulmány valamivel közelebb került a sorozatgyártáshoz, ugyanis a Toyota Auto Body – a Toyota könnyű haszonjárműves részlege, amely a HiAce-en felül a japán belpiacra terített nagy egyterűek és a Land Cruiserek gyártója – idén márciusban levédette a dizájnt a Japán Szabadalmi és Védjegyhivatalban, amely formatervezési mintaként vette nyilvántartásba.

A Tokióban kiállított, eredeti X-Van Gear nem volt extrém, túlzásba vitt tanulmányautó; inkább tűnt egy közúti használatra kész modell első, kezdeti változatának, mintsem vad koncepciónak, amely fényévekre van a sorozatgyártástól. Persze semmi sem biztos, a szabadalmazott forma sem garantálja, hogy valóban futószalagra kerül egyszer a modell. Lehet, hogy csak azért védette le a Toyota, hogy nehogy lemásolják ötleteit. Egyébként a Toyota Auto Body rögtön három X-Van-változatot tervezett, de egyelőre csak a terepjárós stílusú Geart készítette el. A Core egy kevésbé terepes, városiasabb verzió, amely a belső komfortra helyezi a hangsúlyt, a Tool pedig két üléssoros haszonjármű-változat, amelynek a rakterét ráccsal választották el az utastértől, és a hátsó ablakait lemezelték.

Hozzájuk hasonlóan az X-Van Gear is dobozos, és igazi különlegessége, hogy nem csak hátul, hanem elöl is tolóajtós. Ilyen még nem volt sehol a világon. A masszív műanyag burkolatok és a színvilág is az ikonikus FJ Cruisert idézik, ami a karosszéria különleges arányaival és a nagy hasmagassággal kombinálva egy olyan járművet eredményezett, amely valahol félúton helyezkedik el a buszlimuzinok és a szabadidő-autók között. Terepezéskor jól jöhet, hogy belülre, a szélvédő bal felső sarkába két kis parabolatükröt, „holttér-figyelőt” szereltek, hogy a jobb oldalon ülő vezető lássa, milyen akadályok lehetnek közvetlenül az első kerekek előtt vagy a bal első kerék mellett. Szintén célszerű a szélvédő mögött a villamosított tetősín is, amelyhez lámpákat, kamerákat vagy bármilyen hasonló, elektromos eszközt lehet csatlakoztatni.

Azért is lehetett olyan tágas a tanulmányautó, mert három üléssorán összesen csak hat, sínen csúsztatható ülés van. Az első utasülést meg lehet fordítani, a kétszemélyes középső pedig asztallá alakítható, összesen hatféle variáció létezik az ülések elhelyezésére és használatára. Egyébként a vezetőülés kivételével mindet otthon lehet hagyni, így óriási a raktér. Praktikus a harmadik sori üléspad alatti hatalmas fiók, amely vagy előre nyitható, hogy az itt ülők hozzáférjenek, vagy hátrafelé, hogy a csomagtartóból lehessen megpakolni. A B-oszlop nélküli karosszéria és a tető három átlátszó üvegpanelje tovább növeli a térérzetet; a tágas, nyitott utasteret mobil társalgóként, tárgyalóteremként vagy akár étkezőként is lehet használni.

Japánban már találgatják, hogy lesz-e sorozatgyártás. A kiszivárgott számítógépes grafikákon ábrázolt jármű szinte tökéletesen megegyezik a tavaly ősszel leleplezett X-Van Gear koncepcióautóval, kivéve a tetőcsomagtartót és a síneket, amelyek hiányoznak róla. Azonban az összes többi kulcsfontosságú jellemző, mint például a dobozos kerékjárati ívek az ajtósínekkel, a fekete tetőoszlopok, a kontrasztos, vaskos C-oszlopok, a meredeken álló szélvédő, a vízszintes géptető, valamint a pixeles fényszórók és a felettük lévő, keskeny nappali menetfények mind-mind megjelennek a véglegesnek tűnő verzión is.

A 4695 mm hosszú, 1820 mm széles és 1855 mm magas X-Van Gear 255 milliméterrel rövidebb, 110-zel keskenyebb és 125-tel magasabb, mint a Toyota hétszemélyes szabadidő-autója, a Highlander. A tanulmányautó remek térkihasználását mutatja, hogy egy RAV4-esénél alig nagyobb alapterületen 2965 mm hosszú, 1550 mm széles és 1340 mm magas utasterű, ahol a hat utason felül kerékpárok, szörfdeszkák, sílécek szállíthatók.

Bár a hajtásláncról még nem tett említést a Toyota, a teljesen sík, és meglehetősen vastag, szendvics-padló akár tisztán elektromos hajtásláncra is utalhat, ami azért sem lenne meglepő, mert a Toyota Auto Body standján az X-Van Gear mellett közvetlenül az elektromos Toyota HiAce BEV tanulmány volt kiállítva. De mivel az X-Van Gear padlólemeze az Alphard és a Noah egyterűekben használt platform távoli rokona, elképzelhető, hogy benzines vagy öntöltő hibrid hajtással léphet majd piacra pár éven belül a terepjáró buszlimuzin.

Szerintem üdítő jelenség a két tolóajtós, egész oldalát kitáró, nagymértékben variálható belsejű autó, illetve örvendetes, hogy nem minden autótervező állt be a sorba, vannak még vagány elképzelések, amelyek akár meg is valósulhatnak.