A jelentés az egyre növekvő bizonytalanság okozta kihívásokra összpontosít, melyek súlyos hatással bírnak az emberek életére. A COVID-19 világjárvány, az ukrajnai háború és az éghajlatváltozás destabilizálta a mindennapokat, fokozta az egyenlőtlenségeket és a társadalom politikai-intézményi polarizálódását, csökkentve a másokba és általában véve a közösségbe vetett bizalom általános szintjét.

Fotó: Generali

A beszámoló alapvető célja, hogy a felmerülő bizonytalanságok jelentette kihívásokat lehetőségekké alakítsa. Ennek elérése érdekében a jelentés egy három pontos javaslatot fogalmaz meg:

• befektetés – erőforrásokba és képességekbe;
• biztosítások, többek között a társadalombiztosítás megléte;
• innováció – ami a jövő kihívásaival való megküzdéshez szükséges készségeket adja kezünkbe.

Jelentős a felelősség a biztosítótársaságokon

A jelentés megállapításai alapján a biztosítások alapvető stabilizáló erőt jelentenek a bizonytalansággal szemben. Így tehát a biztosítótársaságoknak is fokozott és kiterjesztett védelmet, innovatív és korszerű szolgáltatásokat kell kínálniuk ügyfeleik számára, hogy a jelenlegi – és a jövőben várható – instabilitást képesek legyenek hatékonyabban kezelni.

A Generali Csoportnak is kiemelt szerepe van a jövő bizonytalanságaival való megküzdésben, valamint abban, hogy mindehhez megoldásokat és lehetőségeket adjon ügyfelei kezébe.

„A Generali Csoport készen áll, hogy erejéből telve mindent megtegyen annak érdekében, hogy a globális emberi fejlettségi index irányát növekedő tendenciába fordítsa vissza olyan innovatív szolgáltatásokat kínálva, amelyek képesek csökkenteni a növekvő bizonytalanságot. A jövőben még szorosabban működünk együtt azokkal az állami-, és magánszervezetekkel, amelyeknek ugyanazok a célkitűzései, mint a Generalinak. Az UNDP-vel idén áprilisban indult együttműködés is ezt az irányt erősíti” – mondta el Andrea Sironi, a Generali Csoport elnöke a Fejlesztési Program velencei bemutatója kapcsán.

A humán fejlettségi mutató jelentése

Az ENSZ Fejlesztési Programja több olyan indexet is számít, amelyek célja az emberi jólét mértékének – a hagyományos statisztikai mutatóknál – komplexebb, pontosabb számszerűsítése. Ezen mutatók közül az egyik legkorábbi az 1990 óta számított, 5 évenként vizsgált humán fejlettségi mutató (Human Development Index – HDI), melyet többnyire a bruttó hazai termék egyik alternatívájaként is számontartanak. Az értékét tekintve 0 és 1 között mozgó index az alábbi három mutató egyszerű átlagolásával áll elő:

• a „hosszú és egészséges élet” célkitűzés a születéskor várható élettartamban kerül számszerűsítésre,
• az „iskolázottságot” olyan arányok képviselik, mint az írástudó felnőtt lakosság, valamint a különböző színtű iskolatípusokba történő beiskolázottak részesedése a népességből,
• végül az „életszínvonalat” a vásárlóerő-paritáson számított egy főre jutó bruttó hazai termék reprezentálja.

Az ENSZ Fejlesztési Program jelentésének bemutatóját első alkalommal tartották Olaszországban. A rendezvénynek a Generali Csoport által életre hívott The Human Safety Net program új központja, a velencei Régi Prokurátus épülete (Procuratie Vecchie) adott otthont. A The Human Safety Net ma már a világ 24 országában tevékenykedik a hátrányos helyzetű csoportok és a helyi közösségek támogatása érdekében önkéntesek és partnerszervezetek közreműködésével.

További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!