Az ExoMars projekt két etapban kutat a vörös bolygón egykori és jelenlegi élet után. - Ha létezik olyan misszió, amelynek van esélye, hogy élet nyomait találja a Marson, akkor az az ExoMars - fogalmazott Jorge Vago projektvezető, az ESA munkatársa. Az együttműködés politikailag nehéz időszakban valósul meg: az ukrán válság és Oroszország beavatkozása a szíriai konfliktusba a hidegháború vége óta nem tapasztalt kihívás elé állítja a Moszkva és a Nyugat közti kapcsolatot. "

- A földi krízisek idejében hidakat építhet az űrutazás - fogalmazott Jan Wörner, az ESA igazgatója. Szergej Szaveljev, a Roszkozmosz alelnöke szerint az ExoMars egyedülálló példa Nyugat és Kelet együttműködésére az űrkutatás területén. Oroszország 2013-ban szállt be a projektbe, amikor a NASA a növekvő költségek miatt kénytelen volt kimaradni az ambiciózus tervek megvalósításából.

Az amerikai űrkutatási hivatal ennek ellenére továbbra is nyújt anyagi támogatást a projekthez. Az ESA több mint 1,3 milliárd eurót fektetett a projektbe, a szakértők szerint a Roszkozmosz további egymilliárd euróval járult hozzá a megvalósuláshoz. A program két részből áll: a márciusi után 2018-ban terveznek újabb rakétát indítani a Marsra.

A márciusi kilövés után a TGO (Trace Gas Orbiter) szonda hét hónapnyi utazást követően legalább 2022-ig fog keringeni a Mars körül, és többek között metán nyoma után kutat. Metánt elsőként az ESA Mars Express nevű műholdja fedezett fel 2004-ben a bolygó légkörében. - Arra számítunk, hogy metánt találunk, és jobban megértjük, hogyan keletkezett - mondta Jorge Vago projektvezető.

A Schiaparelli tesztmodul az ExoMars Trace Gas Orbiter (TGO) október 19-re tervezett leválása után leszáll a Mars felszínén. A landolóegységet Giovanni Schiaparelli (1835-1910) olasz csillagászról nevezték el, aki a 19. század második felében feltérképezte a Mars felszínét. - Ez az első alkalom, hogy a Mars felszínén landolunk - mondta a projektvezető.

2003-ban a Beagle 2 Mars-szonda száll volna le a vörös bolygóra, a Mars Express anyaszondától történő leválása után azonban többé nem adott magáról életjelet. Évekkel később fedezték fel a Mars felszínén. A Schiaparelli feladata, hogy értékes információkat gyűjtsön a misszió második szakaszához: 2018-ban egy marsjáró indul útnak Bajkonurról, ez a rover lesz a projekt központi eleme.