A közlekedés átalakulóban van – nemcsak az autók, hanem maga az út is egyre „okosabbá” válik. A hagyományos közútkezelés korszaka lassan lezárul, és egy új, digitális alapokra épülő rendszer veszi át a helyét, amelyben az adatok, érzékelők és intelligens modellek legalább akkora szerepet kapnak, mint az aszfalt vagy az útburkolati jelek. Magyarország ebben a folyamatban nem a hátul kullogók között van – sőt, több szempontból is élen járunk – írja közleményében a közútkezelő.

A Magyar Közút Nonprofit Zrt. az elmúlt években számos olyan fejlesztésbe kapcsolódott be, amelyek célja, hogy a közlekedést pontosabb, biztonságosabb és előrelátóbb rendszerré tegyék. A változások hátterében sokféle technológia húzódik meg: szenzorok, digitális térképek, okoseszközök, adatközpontok és olyan új módszerek, amelyek korábban legfeljebb kutatási szinten léteztek.

Az egyik ilyen úttörő kezdeményezés az Eureka Central System, amely egy magyar–osztrák együttműködés keretében valósul meg, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kutatóinak közreműködésével. A projekt célja, hogy az M1–M7 közös szakaszán, a budaörsi felüljáró-körforgalom közelében egy valódi „digitális ikert” hozzanak létre: egy olyan rendszer működik itt, amely valós időben figyeli az autók mozgását, az út állapotát és a forgalom alakulását.

A 39 különböző eszköz – köztük LiDAR-ok, radarok, hőkamerák és speciális látószögű kamerák – folyamatosan gyűjtik az adatokat másodpercenként nagyjából 1,5 gigabájtot, amelyeket közvetlen optikai kapcsolaton keresztül továbbítanak a Magyar Közút adatközpontjába. Ezek az információk egy digitális modellbe kerülnek, amely valós időben mutatja meg, mi történik az adott útszakaszon – és ez nem csupán látványos, hanem gyakorlati haszonnal is bír: a rendszer képes segíteni az önvezető járművek tesztelését, és hosszabb távon megalapozhatja az okos forgalomszervezés működését.

Eközben nemcsak a járművek, hanem az utak is „beszélni tanulnak”: a fejlesztések célja, hogy a járművek ne csupán saját szenzoraik alapján tájékozódjanak, hanem kommunikálni tudjanak az infrastruktúrával is. Például, ha egy jármű lassít vagy sávot vált, arról az információt más közlekedők, vagy épp az útkezelő rendszer is azonnal tudomást szerezhet. Ez teljesen új alapokra helyezi a forgalomszabályozást, ahol nemcsak a lámpák és táblák irányítanak, hanem az adat is.

Mindez szorosan összefügg a nemrég hatályba lépett új előírásokkal, amelyek szerint az újonnan induló útépítési projektek során építményinformációs modellt, azaz BIM-et is kell készíteni. Ezek a digitális tervdokumentumok nemcsak az építés során segítenek, hanem az üzemeltető munkáját is jelentősen megkönnyítik, például a karbantartás vagy a jövőbeli felújítások megtervezésében.

A különféle digitális eszközök, a szenzoros rendszerek, a felhőalapú adattárolás és az intelligens forgalomirányítás nem külön-külön, hanem együtt, egymással szorosan összekapcsolva adják ki azt a hálózatot, amit a jövő közlekedésének hívunk. Ebben a rendszerben az utak nemcsak felületek, hanem adatforrások is – és ha jól használjuk őket, akkor kevesebb lesz a baleset, gyorsabbak a reakcióidők, és kiszámíthatóbbá válik a mindennapi közlekedés is.

A fejlesztések révén Magyarország egy olyan digitális közlekedési ökoszisztéma felé halad, ahol az innováció kézzelfogható eredményekben jelenik meg. A kutatási eredmények nemcsak a közútkezelést, hanem az autóipart, a mobilitási technológiákat és a telekommunikációs ágazatot is erősíthetik. És bár a jövő autói még nem önállóan gondolkodnak, az út, amin haladnak – már most is jóval okosabb, mint gondolnánk.