Tóbiás és Balambér legutóbbi közlekedési kalandjában bemutattuk, milyen sok fajta létezik a kerékpáros fékekből. A kontrafék, a patkófék, a V-fék és a modern tárcsafék eléggé különböznek ugyan egymástól, de mindegyik ugyanazt a célt szolgálja: a biztonságos lassítást és megállást.

A fékezés nem tűnik bonyolult dolognak, egyszerűen meghúzzuk a fékkart, a fék lelassítja a kereket, mi pedig megállunk a bringával. A kerékpárosok túlnyomó többsége azonban csak a hátsó féket használja, ami általában megfelelő is lassításkor, tervezett megálláskor. Viszont váratlan helyzetekben – amikor például kinyílik előttünk egy parkoló autó ajtaja – már nem biztos, hogy hátsó fékkel időben meg tudunk állni. Ilyenkor nagyon fontos, hogy ismerjük és profin alkalmazzuk a hatékony fékezés technikáját, amellyel a lehető legrövidebb úton tudjuk megállítani a bringát, és elkerülhetünk egy akár súlyos balesetet. 

A fékezés fizikája

Hirtelen lassításnál a súlypontunk a haladásunk irányába, vagyis a kerékpár eleje felé indul meg. Emiatt a fékerő nagyjából 80 százaléka az első féknél keletkezik, a hátsó fék jelentősége csupán 20 százalék. Ez azt jelenti, hogy ilyen mértékben és intenzitással kell használnunk a fékeket: használjuk mind a kettőt, de az elsőt sokkal inkább, mint a hátsót. 

A leghatékonyabb fékezéshez meg kell tanulni az első fék használatát

De miért nem használják sokan az első féket a kerékpáron, ha azzal sokkal hatékonyabban meg lehet állni? Minden bizonnyal attól félnek, hogy az első fék meghúzásával leblokkolják a kereket, ezért elesnek vagy átrepülnek a kormány fölött. Ez valóban előfordulhat, de lehet ellene tenni: a testsúlyunk hátrahelyezésével elkerülhetjük a bukást, ráadásul ezzel még a fékezés hatékonysága is nő. Emellett arra is figyelni kell, hogy ne satufékkel próbáljunk megállni, hanem kontrolláltan, fokozatosan adagoljuk a fékerőt. 

A leghatékonyabb fékezés a gyakorlatban

Ebben a videón lépésről lépésre megmutatják, milyen módon tudunk a leghatékonyabban fékezni, és a lehető legrövidebb úton megállni a kerékpárunkkal.

1. Mindkét pedál legyen a talajjal vízszintes helyzetben. Ha oldalról nézzük a biciklit, akkor a pedálok a képzeletbeli óra számlapján a 9 és a 3 óránál lévő pozíciókban vannak. 
2. Emelkedj fel, és állj ki a nyeregből.
3. Nyújtsd ki a lábadat és a karodat, csak enyhén legyenek behajlítva, hogy legyen, ami csillapítja a hirtelen erőhatást.
4. A testsúlyodat told annyira hátra és alacsonyra, amennyire csak tudod. A gyakorlatban ez úgy néz ki, mintha leülnél az ülés mögé.

Nagyon fontos, hogy a fékezést csak azután kezdd el, hogy a súlypontodat áthelyezted, és felvetted a megfelelő testhelyzetet. Fékezéshez használd mind a két féket, de az elsőt sokkal erőteljesebben, hiszen a fékerő 80 százaléka ott keletkezik. Ha érzed vagy hallod, hogy megcsúszik a kerék, kissé engedd vissza a féket, hogy a kerék újra forgásba lendüljön. 

Ahogy minden nehezebb, ám a hétköznapi városi kerékpározáshoz nélkülözhetetlen manővert – mint például a hátranézést, a karjelzést –, úgy a helyes fékezés technikáját is alaposan be kell gyakorolni, hogy éles helyzetben ösztönösen, reflexszerűen tudjuk alkalmazni a tanultakat. Erre legjobb egy nyugodt, forgalomtól mentes útszakasz vagy parkoló, ahol a megtapasztalhatjuk, milyen erővel kell húznunk a fékeket a biztonságos és hatékony fékezéshez.  

Fékezés kanyarban

Gyakori hiba, hogy a kerékpáros a kanyarban kezd el fékezni, mert túl nagy sebességgel érkezett, és úgy érzi, ki fog sodródni. Ez nagyon veszélyes, mert ha kanyarodás közben fékezünk, akkor megcsúszhat a kerék, és eleshetünk.

Kanyar előtt lassítsunk, hogy a kanyarodás közben ne kelljen fékezni

Alapszabály, hogy a fékezést a kanyarodás előtt be kell fejeznünk, és a megfelelően megválasztott sebességgel, fékezés nélkül vegyük be a kanyart.

Figyeljünk a körülményekre is

Amellett, hogy elsajátítottuk el a hatékony fékezés technikáját, arra is figyelünk kell, milyen körülmények között biciklizünk. Aszfalton vagy murvás úton? Száraz, meleg időben vagy egy esős őszi napon, amikor falevelektől csúszós az úttest? Nedves, csúszós időben a hátsó féket jobban kell használni, különben könnyen megcsúszhat az első kerék, aminek bukás lehet a vége. Ugyanez igaz köves, murvás, saras talajon is, jégen és hóban pedig nagyon óvatosan adagoljuk a féket. Ne feledjük, hogy milyen úton haladunk, és ennek megfelelően használjuk a fékeket is. 

Nektek is tetszett Tóbiás és Balambér meséje? Minden héten frissülő történetünket kövessétek itt az Autószektoron, naponta új játékokért, tanácsokért pedig lájkoljatok minket a Facebookon!