Ez volt az első ilyen esztendő 1960 óta, amikor a finn fővárosban megkezdték a halálos kimenetelű közlekedési balesetek regisztrálását. A norvég főváros, Oslo mellett Helsinki a második észak-európai főváros, ahol tavaly első ízben egyetlen gyalogos vagy kerékpáros sem vesztette életét közlekedési balesetben.

A közlekedési balesetben elhunytak száma az elmúlt években folyamatosan csökkent Helsinkiben, a 2010-es években átlagosan évi hétre esett vissza. Az 1980-as években és az 1990-es évek elején még évente mintegy 30 ember vesztette életét, legnagyobb részt gyalogosok. A leggyászosabb esztendő 1965 volt, amikor 84-en haltak meg Helsinkiben közlekedési balesetben.

"A megnövekedett közlekedésbiztonság több tényező együttesének köszönhető. Biztonságosabbá vált a közlekedés az utak fejlesztésének, a közlekedési ellenőrzések fokozásának, a járművek biztonságosabbá válásának, a technológiának és a jobb mentési szolgáltatásoknak köszönhetően. A sebességhatárok csökkentése is kulcsfontosságú faktor volt" - állapította meg közleményében Anni Sinnemäki városi környezetért felelős alpolgármester.

Helsinkiben a sebességhatárokat az 1970-es évek óta fokozatosan csökkentik. A legtöbb lakott területen és a városközpontban jelenleg 30 kilométer/óra a maximális sebesség, főútvonalakon 40 kilométer/óra, a külvárosi területeken pedig 50 kilométer/óra.

Az elmúlt évben csupán három ember vesztette életét közlekedési balesetben Helsinki útjain: egy autós és két motorkerékpáros.