Reptéri expressz helyett "lassúvasút" - az 1-es terminál kötöttpályás kapcsolata egy közönséges megálló

Hosszú évtizedek erőfeszítései után a schwechati repülőtér is bekapcsolódott az osztrák távolsági vasúti közlekedésbe. A Frankfurt am Main felől érkező ICE (intercity express) járatok a Westbahnhof helyett az új Hauptbahnhofra futnak be december 14-e óta, és továbbhaladnak a schwechati repülőtérig. Bécsben kiemelten fontos infrastrukturális fejlesztésként tekintettek a repülőtéri vasút építésére, mely magában foglalta a klederingi rendező pályaudvar felett átívelő vasúti pálya építését, valamint a repülőtéri állomás bővítését, felújítását is – tette közzé a Regionalbahn.hu. A frissen átadott Hauptbahnhoftól mindössze 17 perc alatt érhető el a schwechati terminálok alatti vasútállomás. Az ÖBB (osztrák szövetségi vasút) és az osztrák légitársaság együttműködésének köszönhetően pedig akár Ausztria nyugati feléből is, mintegy repülőjáratként használva az ICE-t is elérhető a reptér.

Prága is régóta küzd a repülőtéri összeköttetés kérdésével. Az új cseh közlekedésügyi miniszter egyik fő feladata a prágai repülőtérre vezető vasút építése lesz – olvasható az IHO.hu-n. A prágai Václav Havel repülőtérre vezető vasút ügye bekerült a jelenlegi kormány hivatalos programjába is. A vasútvonal a jelenlegi Prága–Kladno vonalból kiváló szárnyvonalként épül meg. A már meglévő vasútvonalat felújítják, amelynek köszönhetően kétvágányú vonal jön létre. A felújítás első üteme jövő tavasszal kezdődik. Magyarországon az ezredforduló idején vetette fel Demján Sándor nagyvállalkozó az általa épített Westend üzletközpontot és a repülőteret összekötő gyorsvasút létrehozásának tervét. Az akkori Orbán-kormány nem zárkózott el a fejlesztéstől, ám a 2002-es kormányváltás után a téma lekerült a napirendről. A szocialista kormányok előbb gyorsvasutat ígértek, amelyből „lassúvasúti csatlakozás” lett: az 1-es terminál közelében kialakított vasúti megállót 2006 novemberében adták át a forgalomnak. Legközelebb 2011 nyarán került szóba a Ferihegy expressz ügye. Ekkor tíz, Budapest és Peking közti megállapodást írt alá a két kormány, részben a Kínai Fejlesztési Bank egymilliárd eurós hitelkeretének tervezett felhasználásával, köztük a fővárost a repülőtérrel összekötő gyorsvasúttal kapcsolatos egyezményt is. Az együttműködés keretében kínai mérnökök felmérést végeztek a leendő vasútvonal mentén, azonban a ferihegyi 1-es terminál 2012-es bezárása, s az utasszám visszaesése után a terv ismét aktualitását vesztette.

Azóta ismét változott a helyzet: idén minden eddiginél magasabbra, kilencmillió fölé emelkedett az éves utasszám. Az év végére 9,2 millióra nőhet a légikikötő forgalma, s jövőre további ötszázalékos bővülést várnak. Indokoltnak nevezhető tehát, hogy a repülőtéri gyorsvasúti fejlesztés bekerült az uniós pénzből finanszírozott létesítmények közé a 2014–2020-as ciklusban. Így eldőlt, hogy a gyorsvasút nem a kínai fejlesztési bank támogatásával, hanem közösségi forrásból valósul meg.

Jámbor Gyula

Megjelent a Magyar Nemzet 2014. devember 23-i számában