Az A4 Avant g-tron erőforrásának alapja az új 2.0 TFSI, amelyben az égési folyamat hatékonyságát az Audi mérnökei tovább optimalizálták. A turbófeltöltővel ellátott motor 125 kW (170 LE) teljesítményű. Maximális nyomatéka 270 Nm, amely már 1 650 1/min fordulatszámtól rendelkezésre áll. A gázüzem miatt szükségessé vált a dugattyúk és a szelepek, valamint a sűrítési arány változtatása is. Elektronikus nyomásszabályozó csökkenti a tartályból áramló 200 bar-os gáznyomást a motor működéséhez szükséges 5-10 bar nyomásra. A nyomásszabályozó funkció gyorsan és pontosan reagál, amikor a vezetőnek nagyobb vonóerőre van szüksége. Mindig a megfelelő nyomás van jelen a gázcsövekben és a befecskendező szelepekben- kisebb sebességeknél kisebb a nyomás is, míg a nagyobb vonóerőért és nyomatékért nagyobb nyomás szükséges.

A jelenleg érvényes menetcikluson (NEDC), az Audi A4 Avant g-tron kevesebb, mint 4 kg CNG-t (sűrített földgáz) fogyaszt átlagosan 100 km-enként, ez mindössze 4 eurós üzemanyagköltséget jelent. A szén-dioxid-kibocsátás kevesebb, mint 100 g/km. Az üzemanyagtartály 19 kg gáz tárolására képes, ez több mint 500 kilométeres hatótávra elegendő. Amikor a gázmennyiség 0,6 kg illetve a gáznyomás 10 bar alá csökken a vezérlés automatikusan átvált benzinüzemre. A bi-fuel A4 Avant g-tron még további 450 kilométeres távolságot tud megtenni ebben az üzemmódban. Így a teljes hatótáv megközelítőleg azonos egy TDI motoros autóéval.

A két betöltő nyílás közös fedél alatt helyezkedik el. A tankolás után - ha nagyon hideg van - a motor benzinnel indul, utána amilyen gyorsan a körülmények engedik, átkapcsol a földgáz-üzemmódra. A műszerfalon lévő két műszer folyamatosan jelzi a vezetőnek a két tartály pillanatnyi töltöttségét. A vezető az éppen használatban lévő üzemmód üzemanyag-fogyasztásáról is informálódhat.

Az Audi a négy hengeralakú CNG tartályt egyetlen kompakt egységként helyezte el az Avant hátuljában. A cél a legkedvezőbb méretű raktér elérése volt, ennek megfelelően alakították ki a tervezők a tartályok méretét. Feszítőhevederek tartják a kagylószerű acéllemezeket, amelyek feladata, hogy megvédjék a tartályokat, például a járdaszegélyek által okozott sérülésektől. A teljes CNG tartályegység, amely tartalmazza a 25 literes benzintartályt is, a gyártósoron kerül a karosszériába. A pótkerék kikerült az autóból, az akkumulátor pedig a csomagtartó helyett a motortérbe költözött. A csomagtér így teljes értékű, az alacsony rakodóperemmel együtt.

A CNG tartályok 200 bar-os üzemi nyomással (15 fokon), összhangban vannak az Audi könnyűszerkezetes karosszéria-koncepciójával. Az innovatív kialakításnak köszönhetően tömegük 56 %-kal kisebb, mint a hasonló méretű acéltartályoknak. A belső réteget a gáznak ellenálló poliamid polimer képezi. A második réteg, amely szénszál erősítésű polimer (CFRP) és üvegszálas polimer (GFRP) kompozit, a tartályoknak rendkívüli szilárdságot kölcsönöz. A harmadik réteg tisztán üvegszálas polimer (GFRP), amelynek elsődleges feladata, hogy a külső sérüléseket színváltozással jelezze (a sérülés helyén tejfehérré változik). A tartályok abban az esetben alkalmazhatóak, ha megfelelnek a gyártás során elvégzendő 300 bar-os nyomásteszten. Az A4 Avant g-tron gáztartályainak úgynevezett megnyílási nyomása jelenleg sokkal magasabb és messze meghaladja a törvényi előírásokban szereplő értéket.

Az A4 Avant g-tron az Audi e-gas hajtóanyaggal teljesen szén-dioxid-semleges. Az e-gas vízből és szén-dioxidból álló szintetikus metán, amelyet megújuló energia segítségével állítanak elő az erőművekben. Az Audi működteti a világ első ipari méretű szintetikus gázt gyártó erőművét Werlte-ben, de az e-gas más forrásból is beszerezhető. Az “áramból gázt” technológiával a négykarikás márka lehetővé teszi a többlet megújuló energia felhasználását, amely értékes segítség az energia hatékony átalakításához. A vállalat és partnerei kiemelkedően végzik a különböző szintetikus, úgynevezett Audi e-üzemanyagok fejlesztéseit, amelyeknek részét képezik az új biológiai előállítási folyamatok is.