Először nézzük meg a tényeket! A Japánban épített és a japán Mitsui O.S.K. Linesnél üzemeltetett, panamai zászlót viselő, 200 méter hosszú, üresen 17, megrakva 60 ezer tonnás, húszezer lóerős dízelmotorjával 40 km/órás sebességű Felicity Ace gépjárműszállító hajó a németországi Emden kikötőjében vette fel rakományát. Többszintes fedélzetére a Volkswagen csoport 3,965 exportált újautója hajtott be, köztük Audi, Porsche, Lamborghini és Bentley modellek, valamint vegyes gyártmányú magántulajdonú személyautók és nyergesvontatók. Közöttük számos elektromos hajtóművű kocsi volt, például Volkswagen ID.4 és Autdi e-tron. A hajó tavaly februárban indult el az Egyesült Államok felé.

Mikor körülbelül 300 kilométerre járt az Azori-szigetektől, rakterében kigyulladt egy villanyautó lítiumion-akkumulátora, a tűz gyorsan átterjedt a többi járműre. e-autókat csak speciális felszereléssel lehet eloltani, de ilyen nem volt a fedélzeten, a személyzet elhagyta a pokoli hajót, kimentették őket. Hívtak tűzoltó-, vontatóhajókat Gibraltárból, Hollandiából, de mire a Feicity Ace egyhetes sodródása alatt elhamvadt a tűz, már semmit sem tehettek. A roncs felfordult és elsüllyedt, 1.117 Porschét, 1,944 Audit, 189 Bentleyt, 85 Lamborghinit, és 561 Volkswagent víve le az Atlanti óceán fenekére, nagyjából 3000 méteres mélységbe, becslések szerint 334-401 millió dolláros kárösszeggel. A kolosszális légkör- és vízszennyezésről nem is beszélve…

E katasztrófa hatására a norvég Havila hajózási vállalat figyelme különböző kockázatelemzések felé fordult. Konklúziójuk szerint túlságosan veszélyes elektromos-, hibrid- és hidrogénhajtású gépkocsikat hajón szállítani, mert ha kigyullad valamelyik, nem lehet eloltani, míg ha belsőégésű motoros jármű kapna lángra, simán eloltja a személyzet. Nemcsak autógyárak új termékeit tömegesen szállító tengerjárókat veszélyeztetnek az alternatív hajtásrendszerű járművek, hanem közforgalmi kompokat is – a Havila éppenséggel postahajó-járatokat üzemeltet Norvégia partjainál. Több fjordnál komppal lehet levágni egy nagy szárazföldi kerülőt, és a brit szigetek között, illetve a kontinens felé is erős az ilyen forgalom. Nem kevésbé Spanyolország és Afrika között. Ha egy ilyen átkelőhajón tör ki leküzdhetetlen tűz, veszélybe kerülnek az utasok is…

A Felicity Ace elsüllyedése után a Greenpeace megkongatta a vészharangot: „Általában az elektronikai berendezés, és különösképp az elektromos járművek mindenféle szállítása veszélyes.”

Nem laikusként, hanem autógépész mérnökként sose gondoltam volna, hogy a rendkívül tűzveszélyes gázolajjal, sőt benzinnel működő járműveknél veszedelmesebb lehet a villanyautó, mert az ilyenek megjelenése előtt csak ólomakkumulátor volt használatban, amelynek elektrolitjával akár tüzet lehetne oltani (meg ne próbálja valaki!). Kétségünk se lehet, hogy az e-mobilitásé a jövő, mert fogyatkoznak a fosszilis energiahordozók, és eltüzelésük környezeti károkat okoz. Kénytelenek vagyunk tudomásul venni, hogy két negatív tényező kiküszöbölésével magunkra vállaltunk egy harmadikat.

Mennyire érint minket, magyar autósokat a Felicity Ace pusztulása és egy norvég hajózási vállalat reagálása? Első pillantásra egyáltalán nem, de jobban megnézve, nagyon! Először, sok újautó érkezik Távolkeletről hazánkba is, ha katasztrófa ér egy több száz kocsit szállító óceánjárót, jócskán elcsúszhat a megrendelt kocsi átvételi ideje. Másodszor, járművüket például Afrikába átkompoztatni akarók elakadhatnak, amint földközi-tengeri szolgáltatók is csatlakoznak a tiltáshoz. Harmadszor, egyre jobban beivódik a köztudatba a villanyautók tűzveszélyessége, nehezen olthatósága, és egyre nagyobb súllyal esik latba, ahogy mind jobban elterjednek, netán többségbe kerülnek ilyenek. Ahogy kitiltanak parkolóházakból gázüzemű gépkocsikat, ugyanígy járhatnak el elektromosokkal is. És miképp reagálhatnak egy társasház lakói, ha közülük valaki akkumulátoros-elektromos járgánnyal állna be az alagsori teremgarázsba? Netán megszavazzák, hogy a lakásokat is veszélyeztető esetleges gyújtóbombának kívül tágasabb? Nem egy e-autó égett le már utcai parkolóhelyen, magával rántva a tűzhalálba hozzá közel álló járművet, járműveket is. Ha lehet válogatni (Budapesten nem életszerű helyzet), értékes, kedvencének számító négykerekűjét nem szívesen hagyja valaki zöld rendszámos szomszéd mellett.

Végső soron felmerülhet az e-mobilitást, kellő időmúlás, tapasztalatszerzés nélkül erőltetve, sietősen bevezetni akaró EU felelőssége – de vajon ténylegesen felelősségre lehetne vonni elvakult „sötétzöld” politikusokat, vagy bizottságokat? Erre egyáltalán nincs reális esély, és ha lenne is, hogyan érvényesíthetné valaki kártérítési igényét? Valószínűleg az lenne a helyzet, hogy aki tulajdonosa valaminek, kénytelen vállalni senki másra át nem hárítható kárát. Milyen tanácsot lehet adni, mindezek ismeretében? Talán, hogy autóvásárlás előtt mindenki vizsgálja meg, milyen szempontok merülhetnek fel, nehogy neki kelljen felelősséget vállalnia köztudottan veszélyes járműve okozta káreseményért, netán emberek sérüléséért. Mindenkinek sok e-szerencsét kívánok!