A gépjárműipar innovációinak jelentős része elektronikai- vagy szoftveralapú, így az autó egyre inkább egy a rendszerek hálózatában létező szerkezetté, valamint a Dolgok Internetének (IoT) elemévé válik. A folyamat hátránya, hogy a guruló számítógépek megjelenése komoly következményekkel járhat az egész értékláncra nézve.

Új gyártói és beszállítói szerepkörök

A gépjárművek elektronikája alapjaiban változik, ezért egyre inkább elkülönül a hardver és szoftver. Emiatt újra kell definiálni az egyes iparági szereplők szerepét is. Míg az OEM-ek (Original Equipment Manufacturer – eredeti berendezésgyártók) gyárai a jövőben jelentős erőforrásokat fordítanak a modulintegrációra, a félvezető-gyártók egyre inkább szoftverfejlesztőkké válnak. Időközben az elektronikai gyártásszolgáltatók (motorvezérlő rendszerek gyártói, tervezést végző kivitelezők) más területek irányába is bővítenek, míg a szoftverfejlesztők a jövőben az értéklánc teljes értékű, meghatározó tagjaivá válnak.

Fotó: Roland Berger

Az ipar bizonyos területeken már reagált ezekre a fejleményekre: az autógyártók például partneri megállapodásokat kötnek versenytársaikkal, és konzorciumokat alakítanak ki a félvezetőkkel foglalkozó szakemberekkel. Az ilyen piaci szereplők közötti partnerségek a jövőben egyre gyakoribbá válnak majd, mivel össze kell kapcsolniuk az erőforrásaikat.

„Egyetlen vállalat sem képes egyszerre a szakértelem-fejlesztésre, az elektronikai- és szoftver-ellátási lánc összes elemének kezelésére, illetve az ezekkel járó költségek viselésére. Különösen igaz ez az autonóm vezetéshez szükséges komplex rendszerek fejlesztésekor, amelyek hardver- és szoftverigényei rendkívül magasak” – mondja Schannen Frigyes, a Roland Berger magyarországi partnere. – „Az autóipar a riválisok közötti nagyszabású partnerségek és konzorciumok időszakát éli. Ezek célja egy sokszínű készségekből álló, komplex ökoszisztéma létrehozása, a kockázat csökkentése, képességek kiépítése és az autonóm vezetés fejlesztési költségeinek megosztása. Jelenleg két csoport vezet a mezőnyben: az egyik konzorcium a BMW, az FCA (Fiat Chrysler Automobiles), az Audi, valamint az Intel/Mobileye, a másik pedig a Toyota, a GM (General Motors) és az Nvidia között alakult ki – fogalmaz.

Az elektromos mobilitás, mint központi költségmeghajtó

A "guruló számítógépek" megjelenése nem csak a hagyományos szerepköröket alakítja át, hanem befolyásolja a gépjármű-elektronika költségeit is. Egy tipikus prémium autó elektronikai moduljainak ára napjainkban 3.145 USD. Egy félig autonóm, elektromos autó esetében - amint azt a tanulmány is kimutatta - ezek a költségek 2025-ig az ár több, mint kétszeresére, 7.030 dollárra növekednek.

A költségek negyede (725 USD) a digitalizációnak tulajdonítható, de a legnagyobb költségtényező az elektromobilitás. A költségek növekedésének ugyanis több, mint a fele (2.235 USD) a meghajtórendszer elektromossá alakításának eredménye. Autonóm vezetési képességek esetén a gépjármű-elektronikához szükséges további költségeket a (925 USD) a számítási teljesítmény és az érzékelő technika adják.

Mindezek alapján egyetlen autóipari szereplő sem engedheti meg magának, hogy a szokásos módon működjön tovább. Helyette meg kell vizsgálnia, hogy hogyan érhet el versenyelőnyt a megváltozott szerepek közepette és ehhez milyen partnerségeket és készségeket kell létrehozni vagy kibővíteni, továbbá mi a legjobb megközelítés az elektronika és a félvezetők beszerzésekor.