Ismerős formai megoldások és ismeretlen jelvényű autó esetén a járműiparban dolgozóknak elsőre Kína ugrik be, pedig a japánok előbb kiérdemelték a jelzőt. Azonnal készek a magyarázattal, ha ez szóba kerül, a kínai változat így szól: tőlünk is ellopták a puskaport az európaiak!

A japánoké ennél szofisztikáltabb: az ázsiaiak szerint a másolás nem számít lopásnak, inkább tiszteletadás egy sikeres alkotás előtt, annak elismerése, követése.

Hongqi, avagy vöröszászló jelvényes Audi 

Nem mindenki gondolja így, több márka tett lépéseket a koppintók megbüntetése érdekében, igaz, csak nagyon óvatosan, hiszen évtizede senki sem akart kimaradni az üstökös módjára száguldó kínai piacról és befektetési lehetőségektől. Márpedig annak feltétele volt, hogy kínai hivatalos szervek áldásukat adják például egy német-kínai vegyesvállalatra, melyben minimum 51 százalékosnak kellett lennie a pekingi, sanghaji, stb. tulajdoni aránynak. Márpedig az alapításnál nem jelentett plusz pontot, ha valamelyik európai, vagy amerikai márka beperelte a kínai koppintót.

Némileg változott a helyzet, hiszen egy éve már akár száz százalékos a megengedett külföldi tulajdonosi aránya. Már a rendelkezés első évében látható volt, hogy a globális márkák kivezették portfólióikból veszteséges termékeiket és nem éppen önként választott partnereiktől is megszabadultak.

Geely Beauty Leopard lett a Hyundai Coupé

A BMW például eddig is csak kényszerből gyártott kínai jelvényes modelleket, melyek német technikákkal próbáltak versenyezni az eredetiekkel, jóval alacsonyabb áron. A taktikázásnak vége, de a koppintások továbbra sem szűntek meg.

Érdekes történelme van a kínai autómásolásnak, mely ellen már 2004 decemberében is pert indítottak: a Honda a Hebei Xinkai Automobile Manufacturing ellen kezdeményez eljárást, miután az lemásolta és SR-V jelzéssel gyártotta a japánok CR-V sportterepjáróját, memég a logója is az eredetit idézte.

Korábban a Honda motorkerékpárjait másolta egy kínai cég, amire válaszul a japán vállalat felvásárolta azt, így legálissá tette annak tevékenységét, ennek ellenére még sokáig futottak a "Hongda" nevű motorok a kínai utakon.

A Toyota a kínai Geely-t perelte be logó és dizájn másolás miatt. Az Audi márkajelének védelmében perelte be a Laibo céget, amely a német négy karika helyett kettőt használt.

BMW X-ihletésű Shuanghuan

A Piaggio az Európai Unió szabadalmi hivatalánál jelentette fel a Primavera modelljüket kopírozó kínai klónt, mely bitorolta az eredeti formáját, emiatt ki is tiltották az EICMA expóról.

Formai plágium miatt nem engedték be a bolognai szalonra a CEO Shuanghuan sport-terepjárót, amit az importőr végül a parkolóban mutatott be az érdeklődőknek. Az X5-öst idéző karosszéria miatt a BMW által indított per hatására megtiltották a modell németországi, majd EU-beli forgalmazását.

Hasonló sorsra jutott a Shuanghuan által gyártott Noble mini is, mert megtévesztésig hasonlított a Smartra, ezért perelt a Daimler. A Noble európai kampányának mottója még pimasz is volt, hiszen a „Smarter than the rest”, vagyis „Okosabb (vagy elegánsabb) a többinél, ami azt is jelentheti, hogy Smartabb, vagyis smartosabb a többinél.”

Opel Frontera klón Landwind

Kínában már az 1990-es évek elején készültek német szedánok, de a szerződés lejártával megszakadt kapcsolat partnerükkel, mely korábban szovjet mintájú GAZ terepjárókat, ZIL és ZISZ teherautókat, majd VW 181-eseket és Audi 100-asokat gyártott. A licenc lejárta után a Hongqi autógyár kis piros műanyag zászlóval gyártotta tovább a német modellt.

1995-től terepjárókat gyártotta kínai hadseregnek a Chrysler egy helyi céggel, mely a megállapodás 1999-es lejárta után is készített Jeep Cherokee másolatokat.

Corvettek a la Songsan

Az amerikai General Motors a Cherry Automobile vállalattal pereskedett, mert annak QQ márkanevű modellje erősen idézte a Daewoo Matiz/Chevrolet Spark ikreket.

A viszály akkor mérgesedett el igazán, amikor az első kínai autószalonon mindkét gyártó kiállította új modelljét: a General Motorst azért is érintette érzékenyen az eset, mert a QQ 39 ezer (4680 dollár) jüanos ára 20 ezer jüannal kevesebb, mint a Sparké, ráadásul a hamisítással vádolt Cherry egyik befektetője a Shanghai Automobile Industry, amely társtulajdonosa a Sparkokat gyártó kínai GM-gyárnak is.

Porschét idéző Zotye SR9-es

Napjainkban is dúl a koppintó csata, szinte valamennyi márka sikermodelljéből készül kínai jelvényes és némileg átdolgozott változat. Az apró Mininek éppúgy van klónja, mint a legtöbb Audi, BMW, Corvette, Honda, Hummer, Hyundai, Kia, Lamborghini, Land Rover, Mercedes, Porsche, Rolls-Royce, Smart, Tesla, Toyota és VW modellnek.

Erős VW hatásT mutat

Géppisztoly, vadászgép, szoftver

Nemcsak a járműiparnak okoznak kárt a kínai koppintók, a műfajnak több évtizedes hagyománya van a számítástechnika, a luxuscikkek, gyógyszerek és haditechnika területén. Kína több millió Kalasnyikov (AK-47) géppisztolyt adott el a szabadpiacon egyetlen fillér jogdíj fizetése nélkül, de hasonló sorsra jutott az 1960-as években rövid időre a Szovjetuniótól licencbe kapott MIG-21-es is: a Jianjiji-7 vadászgépből ezernél többet adtak el többek között Szudánnak, Pakisztánnak és Iraknak arra hivatkozva, hogy a Szovjetunió megszűnése után nem volt kinek fizetni a jogdíjakat.

Dongfeng, a kínai Hummer

További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!