„2011-ben is azért jöttem a Széchenyi István Egyetemre, mert az intézmény vezetése elhatározta, hogy a gyakorlatközpontú mérnkökképzés útjára lép. Éppen ezért kerestek meg, mint üzleti életben jártas, ipari gyakorlattal rendelkező mérnököt” – emlékezett a kezdetekre dr. Hanula Barna, az Audi Hungaria Járműmérnöki Kar dékánja, aki az azóta eltelt időben folyamatosan tett azért, hogy a szeptemberben bevezetett új módszertant elindíthassa és sikerre vigye.

Dr. Hanula Barna a Bugatti Veyron V16-os, 1001 lóerős motorblokkjával, melynek fejlesztése az ő nevéhez is köthető. Fotó: Májer Csaba József

Miért van szükség új módszertanra – merülhet fel a kérdés. A szakember szerint azért, mert a magyar mérnökök elméleti képzése jónak mondható, alkalmazási kompetenciájukat azonban javarészt az első munkahelyükön kell elsajátítaniuk. „Egy vállalatnál dolgozó mérnök akkor igazán értékes a cégek számára, ha már alkalmazni is tudja a megszerzett tudását. A mester- és PhD-képzésen pedig az a cél, hogy a mérnök az ismereteit elemezni is tudja, és ezek alapján újat alkotni” – mutatott rá a trendteremtő nézeteiről is jól ismert motorfejlesztő mérnök.

Mint mondja, a gyakorlatorientált képzést nemcsak hallgatók, hanem az egyetem vezetése és az oktató kollégák is fontosnak tartják. „Évekbe telt, mire átláttam, mit és hogyan szükséges változtatni a képzésen. Az áttörést és egyben a megoldást egyrészről a németországi Junior Uni gyerekegyetemre való meghívásom idézte elő. Másrészt szemléletformáló volt a Széchenyi István Egyetem és az Audi Hungaria Zrt. által közösen szervezett Audi Development Camp, azaz az egyetem nemzetközi tehetségfejlesztő nyári képzése is” – részletezte dr. Hanula Barna.

A Széchenyi István Egyetemen paradigmaváltó módszertant vezettek be a mérnökképzésen. Fotó: Májer Csaba József

Kiemelte, hogy a fent említett programok filozófiájában benne volt az a szándék, hogy megmutassák, a tanulás eredeti formája a kíváncsiság, a játék és a versengés. Az ifjú tehetségeken látni lehetett, hogy amikor kellő motivációt és téthelyzeteket kapnak, abba se akarják hagyni a munkát.

„Tapasztalatból tudom, a mai fiatalok is érdeklődők és nyitottak, csak érteni kell a nyelvükön. Elképzeléseink alapját adják a tehetségfejlesztő program tapasztalatain alapuló projektek, melyekkel már a tanév első hetében megbízzuk a hallgatókat – felkeltve ezzel érdeklődésüket. Az elméleti tudás hiánya miatt akadályokba fognak ütközni, ezért mivel a versenyszellem is hajtja őket, biztosan meg akarják majd oldani a feladatot, így kérdéseik lesznek. Ha ekkor válaszolunk majd nekik, az elmondottakat nemcsak megértik és elsajátítják, hanem alkalmazni is tudják majd. Emellett a hatékonyság jegyében szeretnénk az egyetemisták gyengeségei helyett az erősségeire fókuszálni. Ennek előfeltétele képességeik feltérképezése, amire időt szeretnék szánni” – körvonalazta a szakértők bevonásával kidolgozott módszer alapjait a dékán.

Mint mondta, az új módszer részét képezi többek között még az is, hogy hangsúlyt kapnak a Z és alfagenerációk igényeit kielégítő szimulációs gyakorlatok, és fejlesztik a csapatmunkában való helytálláshoz szükséges készségeket. Fontosak lesznek a kommunikációs, személyiségfejlesztő gyakorlatok, amelyek közül néhánnyal az elmúlt években már találkozhattak a széchenyis mérnökjelöltek. Jelentős változásnak számít az is, hogy a projektfeladatra kapott érdemjegy kiválthatja a vizsgát.  

Dr. Hanula Barna örömmel jelentette be, hogy a Széchenyi István Egyetem angol nyelvű járműmérnök alapszakán szeptembertől már alkalmazzák az új szemléletet és tantárgyakat, amelyek később az intézmény minden mérnöki képzésében megjelennek. A dékán fontosnak tartotta hozzátenni, hogy a módszer bevezetését az egyetemi modellváltás folyamata, illetve előnyei is elősegítik.