Vtec-en, és VTi-n kívül is van élet

Sajnos csak egy 1.4-es kilencven lóerős, facelift előtti sedant teszteltem, amiben nincsenek meg ezek a vágyott rövidítések, de mégis azt mondhatom, hogy egy igazán hálás első autó válhat belőle, ami veszélyes is lehet, mert rövid idő alatt könnyen japán autó fanokká válhatunk a volánja mögött.  1972-ben debütált a Civic, és a Honda egyik legsikeresebb modellje lett, ami sikeresen célozta a családokat, de nyitott a fiatalok irányába is. Ha azt mondom, hogy CRX, akkor mindenkinek beugrik a nyolcvanas évek végén, illetve kilencvenes évek elején hazánkban is szlenggé vált guruló koporsó. A negyedik generációból készült a sportos kétajtós. Már az ötödik is népszerű volt (Halálos Iramban filmben is szerepelt), de inkább a hatodik generáció vált igazi kultautóvá, köszönhetően a japán autós őrületnek, a JDM kultúrának, ami szépen lassan megfertőzte az amerikai, és az európai fiatalokat is. Itt debütált a TypeR variáns, amiről szerintem minden olvasó hallott már. Szívó, négyhenger, 200 Le, és a végtelenbe forgó motor. Ha csak pár szavam lenne rá, akkor leginkább ezekkel jellemezném. De, hogy unalmasabb téma is árnyalja a képet, bekerült a Roverrel közösen gyártott, és hasonló alapokon nyugvó Angliában készülő, így a fórumokon csak "angol civik"-ként emlegetett modell, más karosszéria elemekkel, illetve csak ebben a változatban elérhető praktikus kombi kivitelben. Majd a béka után jött a busz, és később az UFO. De az már egy másik történet.

Itt a mentes verzió

A mezei 1.4 literes 90 lóerős négyhengeres, szívó benzines erőforrás gondoskodik a mozgatásról. Unalmasnak tűnhet, de ezekbe az autókba még sokkal több jutott a gép élményből. Hogy mi is ez? Az üléspozíció, a semmiképpen nem túlszervózott kormány, és a vajpuha váltó. A japánok közül talán a Honda tudja a mechanikai orgiát tökéletesre hangolni: amikor megéreztem, hogy milyen selymesen, és finoman, de mégis határozottan lehet kapcsolni, úgy tűnt, hogy a váltó kulissza tökélyre lett hangolva. Huszonöt évesen, és 150.000 km-en túl ez egy erős dícséret. Mára sajnos az autó eldobható tárgy lett, a szeretett, és megvigyázott családtag, és barát helyett. A tervezett avultatás, és a túlfogyasztás világában sajnos egyre rövidebb a járművek élettartama, de az igény az újra folyamatos. Így feleslegesen termelünk egy csomó környezetszennyező anyagot, hiszen sokan megmondták már, hogy a legtöbbet azzal tehetünk Földünkért, ha minél tovább használjuk tárgyainkat. Ezt az autót is használták, de nem, még mindig nem használták el. Egy dolog viszont folyamatos problémát jelent a japán autó tulajdonosoknak, az pedig a rozsda. Ez a kocsi is átesett már lakatoláson: mindegyik sárvédő volt javítva, és az alváz, és üregvédelem sem ismeretlen fogalom a tulajdonosok körében. A legtöbb ilyen, és ehhez hasonló, illetve értékű autók sorsát az pecsételi meg, amikor már nem javítható rentábilisan az egyre drágább anyag, illetve egyre erősebb szakemberhiány közepette, így az autó élete az utolsó érvényes műszaki vizsga lejártáig tart. Ami nagyon szomorú, hiszen a motor bírná, és összességében elég a komfort amit ad, illetve a menettulajdonság is megfelel a mai forgalomhoz. Mégis van egy nagy hiba, mégpedig, hogy túl alacsonyan ülünk, ami a mai SUV rengetegben sok bosszúságot okozhat, főleg esti vezetésnél, amikor tökéletesen kiégeti minden mögöttünk haladó autó fényszórója a retinánkat. De erről sem a Civic tehet, hanem a folyton változó, és sokszor megmosolyogtató trendek. Ami mellett viszont nem lehet elmenni, hogy az autó nem rendelkezik olyan passzív biztonsági rendszerrel (merev karosszéria/biztonsági utascella), ami egy esetleges balesetnél maradéktalanul megvédené utasait. Addig, amíg két tonnás batárokkal van tele az út, ez is abszolút olyan szempont, amit figyelembe kell vennünk majd vásárlás előtt. Én tehát biztosan nem ezt választanám a 18 éves fiam első autójának.

Típushibák szinte nincsenek, rozsda annál inkább

Ahogy már korábban is említettem bombabiztos a motor. Ha a korábbi tulajdonsok feszegették a határait, és emiatt az olajcsere is elmaradt, akkor ilyen kilométerfutásnál már lehet számítani olajfogyasztásra. Azt pedig mondanom sem kell, hogy emellett minden folyadékot is illik lecserélni a nullrevízión. A motor vezérlése szíjhajtású, így a vízpumpával együtt általában öt évente, vagy 100.000 kilométeres futás után szintén egy elvégzendő szervizmunka a cseréje. Ami viszont jó hír, hogy semmi extra igénye nincs: a gumimérettől kezdve a motorolajig mindenből elegendő bele a közepes minőség, ami a sarki autósboltban is beszerezhető. A futómű alkatrészeket nagyon amortizálják a híresen jó magyar utak, emiatt gyakrabban kell cserélni a kopó-fogyó alkatrészeket. A kanyarstabilitása pedig a lágyra hangolt futómű miatt kicsit megtévesztő, mert a sportos üléshelyzetből adódóan nem számít a vezető arra, hogy ennyire bedől a karosszéria terhelésen, itt mindenképpen erősebb gátlók kellenének, de persze sportolni nem egy ilyen Civikkel fogunk. Összességében tehát a megbízható autót keresőknek ajánlható, és a nagymotoros (rizsrakéta) legendák miatt egy szép darabra már felfigyel az utca népe is, hiszen a legtöbb egy fatörzsön, vagy árokban végezte, esetleg a bontóban. Én egy jó VTi-t az abszolút értékálló befektetések közé sorolnék, kár, hogy gyári állapotú talán a Holdon sincs már belőle. Válassz olyan autót ami megfelel az igényeidnek, tartsd karban, becsüld meg, és kiszolgál életed végéig. Ez a Honda erről mesélt nekem.

Főbb adatok:

Lökettérfogat 1396ccm

Teljesítmény     90 LE / 6100 rpm

Nyomaték          120 Nm

Saját tömeg:      1076 kg

Hosszúság:         4 190 mm

Szélesség:          1 695 mm

Magasság:          1 375 mm

Tengelytávolság: 2 620 mm

Fogyasztás 6,8 l/100km

További autós tartalmakért kövessen minket Facebookon is!