A jelentős módosítások közül szemre a leglátványosabb az autók méretének megváltozása, a versenygépek ugyanis rövidebbek és keskenyebbek lettek, a padlólemezekre és a motorokra vonatkozó új előírások nyomán pedig aerodinamikai szempontból is másképp mutatnak, mint korábban. A Pirelli gumik mérete szintén változott, mind elöl, mind pedig hátul keskenyebbek lettek az abroncsok, az állítható hátsó szárnyat (DRS) pedig az úgynevezett aktív aero csomag váltotta fel, így ebben az esztendőben már nemcsak a hátsó, hanem az első szárny lapjai is nyílni, dőlni, vagy éppen forogni fognak - utóbbi megoldással a hátsó légterelő elemnél a Ferrari rukkolt elő.

A Mercedes harcképes

A szabályváltoztatások következményeként jellemző módon minden istálló más-más apróbb, vagy nagyobb megoldással próbálta a lehető legtöbbet kihozni a 2026-ra tervezett és épített autójából, amelyet a korábban megszokottól eltérően már nagyjából 50-50 százalékos arányban hajt majd a belső égésű motor és az elektromos energia. A szakértők többsége egyetért abban, hogy az energiamenedzsment kulcskérdés lesz a versenyzőknek, hiszen a változatlanul körülbelül 1050 lóerős teljesítményhez az akkumulátor töltöttségét a lehető legtöbb ideig ideális tartományban kell tartani.

Várható emiatt, hogy az eddig látottakhoz képest korábban veszik majd el a gázt a pilóták az egyenesek végén, így a felszabaduló mozgási energia segítségével tölthetik az akkumulátorokat. A versenyzők a DRS-gomb helyett az idén már két másik megoldás közül választhatnak akkor, amikor plusz energiára lesz szükségük, az egyik az úgynevezett boost (plusz energia), a másik az overtake (előzés) gomb.

Előbbit a pilóta a kör során bármikor használhatja akár védekezésre, akár támadásra, s a gomb megnyomásával az akkumulátorban lévő maximális energia szabadul fel; utóbbit akkor nyomhatja meg a versenyző, ha egy másodpercen belül van az előtte haladóhoz képest és előzni akar, ekkor nagyjából 475-480 lóerőnek megfelelő kilowatt extra teljesítményt kap a motor.

Aston Martin - van mit behozni

A csapatoknak és a versenyzőknek először január végén, Barcelonában volt lehetőségük kipróbálni a vadonatúj autókat és azok motorjait egy nem hivatalos, ötnapos teszt keretében, majd februárban kétszer három napot gyakorolhattak Bahreinben. A Williams és az Aston Martin már az év elején problémákba ütközött, utóbbi alakulat a sztártervező Adrian Newey irányítás ellenére sem igazán tudott kijönni ebből a gödörből, s egyelőre úgy tűnik, hatalmas a lemaradása a riválisokkal szemben.

Ami nagyjából kirajzolódott a tesztek során, abból következtethető, hogy a futamgyőzelmekre leginkább esélyes istállók névsora nem változott, minden várakozás szerint ezúttal is a világbajnoki címvédő McLaren, valamint a Mercedes, a Ferrari és a Red Bull versenygépei lesznek harcban a nagydíjakon a diadalokért. A középmezőny elejére a legtöbb szakértő az amerikai Haast és a francia - de Mercedes-motorral versenyző - Alpine-t várja, míg a Racing Bulls (RB), Audi, Williams, Cadillac négyes egyelőre vélhetően az alsóházban küzd majd egymással, illetve az Aston Martinnal.

A versenyzők és a csapatok ugyanakkor diplomatikusan nyilatkoztak a tesztek után, senki nem akarta felvállalni, hogy esélyesként tekintsenek rá: George Russell, a Mercedes brit pilótája a Red Bullt nevezte meg favoritként, míg az osztrák istálló azt kommunikálta, hogy mind a Ferrari, mind a McLaren, mind pedig a Mercedes előttük jár; közben a McLaren csapatfőnöke, Andrea Stella annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a Ferrari és a Mercedes jobban áll, mint ők.

Peter Bonnington és Andrea Kimi Antonelli. Fotók: hirado.hu/XPB

Lehetetlen tehát pontosan megjósolni, hogy ebben a szezonban, vagy legalábbis annak korai szakaszában kinek fekszik majd a legjobban az új szabályok miatt átalakult Forma-1: a címvédő brit Lando Norris meg akarja ismételni tavalyi sikerét, a ferraris Lewis Hamilton a rekordot jelentő nyolcadik vb-diadalára hajt, az évtized első részében négy vb-t nyert holland Max Verstappen pedig az ötödik, míg Russell pályafutása első trófeáját szeretné megkaparintani. Mellettük pedig ott vannak csapattársaik, az ausztrál Oscar Piastri (McLaren), a monacói Charles Leclerc (Ferrari), a francia Isack Hadjar (Red Bull) és az olasz Andrea Kimi Antonelli (Mercedes) is, akik szintén mindannyian sikerre éhesen vágnak bele az F1 új korszakába.

Nagy kérdés, hogy az Aston Martin helyzete mikorra rendeződik, és ha nem, akkor ez lesz-e a kétszeres vb-győztes, júliusban 45. születésnapját ünneplő spanyol Fernando Alonso búcsúéve. A 22 fős mezőnyben egy újonc lesz a brit Arvid Lindblad (RB) személyében, a szurkolók pedig két nagy visszatérő teljesítményét is figyelhetik, az új csapatnál, a Cadillacnél ugyanis a mexikói Sergio Pérez és a finn Valtteri Bottas versenyez az idén.

A közel-keleti fegyveres konfliktus közben az F1 szezonkezdését is befolyásolja, bár az Ausztrál Nagydíj lebonyolítását a helyi szervezők közlése szerint nem fenyegeti veszély. Az ugyanakkor egyelőre kérdéses, hogy az április elejére tervezett bahreini és szaúdi viadalokat meg tudják-e majd rendezni. A Magyar Nagydíj a megújult Hungaroringen július 26-án lesz, a 24 hétvégéből álló sorozat 13. állomásaként.

Az idénynyitó ausztráliai esemény időmérő edzése - magyar idő szerint - szombaton 6 órakor, míg az 58 körös melbourne-i futam vasárnap 5 órakor rajtol és az M4 Sport élőben közvetíti.

További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!