Miután Magyarország a háború után szovjet érdekszférába került, segítséget csak a Szovjetuniótól remélhetett. Már 1945 augusztusában tárgyalások kezdődtek Moszkvában a magyar-szovjet gazdasági együttműködésről, illetve különböző vegyesvállalatok létrehozásának lehetőségeiről. 1946. március 29-én írták alá azt az egyezményt, amellyel létrejött a Malév jogelődje, a Maszovlet, a Magyar-Szovjet Polgári Légiforgalmi Részvénytársaság.

Fontos változást hozott a vállalat életében a ferihegyi reptér 1950. május 7-i megnyitása. - Ebben az időben mind légikikötő, mind a légiforgalmi irányítás a Maszovlet kezelésébe tartozott - írja az AIRportal.hu.

Malév Li-2 típusú repülőgépek a ferihegyi repülőtéren. Fotó: FORTEPAN

1954. november 6-án jelent meg Magyarország és a Szovjetunió közös közleménye vegyesvállalataik megszüntetéséről. Ebben az időben a magyar polgári repülés már minden szükséges feltétellel rendelkezett az önálló működéshez. November 25-én Moszkvában államközi egyezményt írtak alá, ennek értelmében Magyarország megvásárolta a szovjet fél részesedését. Ezt követően, november 26-tól kezdhette meg önálló tevékenységét – a Maszovlet jogutódaként – a Malév, a Magyar Légiközlekedési Vállalat.

A megalakulást követően megindult a géppark korszerűsítése. A kezdeti, 21 főt szállítani képes Li-2-es gépeket felváltotta a nagyobb kapacitással és sebességgel rendelkező Il-14-es, amelyből az első 1957 tavaszán érkezett a Szovjetunióból, és 1958 végéig még hét másik követte. A típus 1957-69 között volt a magyar légitársaságnál üzemben.

A Malév ebben az időben a Magyar Légierőtől is átvett Li-2-eseket. Utóbbiakra építve indultak el a Malév rendszeres teherszállító járatai Nyugat- és Észak-Európa nagyvárosaiba. A HA-LIX lajstromjelű Li-2-es 14 utasférőhelyes kormánygépként 1958. április és 1964. szeptember között 1789 leszállással 1209 óra 57 percet repült a Malév tulajdonában.

A Malév Li-2-es repülőgépe. Fotó: FORTEPAN

Ebben az időszakban kibővítették a ferihegyi utasterminált, és 2500-ról 3010 méterre meghosszabbították a futópályát, ILS műszeres leszállító berendezést és fénytechnikát, valamint radart telepítettek. Ezzel Ferihegy felzárkózott az európai színvonalhoz, és gyakorlatilag képes volt bármilyen külföldi gép biztonságos fogadására és indítására.

A Malév gépei kezdetben jobbára csak belföldi és néhány menetrendszerű külföldi mellett Európa városaiba számos különjáratot teljesítettek, így 1958 őszére már 22 pilóta lépte túl az 1 millió repült kilométert. A vállalat első menetrendszerű nyugati járata 1956. június 5-én indult Bécsbe.

A szükséges államközi légügyi egyezmények megkötését követően megkezdődött a Malév európai útvonalhálózatának kiépítése is. 1961-ig beindult a Malév belgrádi, koppenhágai, tiranai, amszterdami, brüsszeli, moszkvai, stockholmi, zürichi, frankfurti, párizsi és római járata. A célállomásokon Malév-képviseletek, illetve városi irodák is nyíltak. Ezzel párhuzamosan a külföldi légitársaságok is sorra nyitották meg ferihegyi járataikat, valamint budapesti képviseleteiket.

(Szöveg forrása: Malév archívum)