Az irányjelző a hagyományos fényforrások esetében vagy a búra színe vagy pedig az izzó színe miatt lesz sárga fényű.  Az ECE-R6 előírás tartalmazza az irányjelzőre vonatkozó szabályokat. A legfontosabb, hogy az irányjelzőnek ráeső napfényben legalább 50 méterről, sötétben, tiszta időben legalább 300 méterről határozottan felismerhetőnek kell lennie. Az első irányjelző lámpa fényének felkapcsolt tompított fény mellett legalább 75 méterről határozottan felismerhetőnek kell lennie. Ehhez járul hozzá a borostyánsárga szín, amit csak irányjelzésre használunk a 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet alapján.

A 2000-es években elterjedt divat szerint a gyártók előszeretettel használnak borostyánsárga izzót a színezett búra helyett. Ennek lehet praktikus oka is, hiszen a búra mattulása nem esztétikus, ráadásul a jelző fény színe is fehéredik, ezzel csorbul a korábban említett KöHÉM rendeletben leírt színelőírás.

Jelen esetben egy színtelen búrával szerelt irányjelzővel adódott probléma. „Nem elég sárga az irányjelző.” Kiszedve az eredeti izzót, rögtön látszott a hiba oka. Az izzóról részben levált a kadmiumsárga bevonat, így az izzó fehéren világított.

Összehasonlítva egy új izzóval rögtön látszott a különbség, a folyamatos romlás miatt sötétben sem volt feltűnő a változás. Pár száz forintból orvosolható volt a probléma.

Nagyon tanulságos volt az eset, hiszen egy alapos vizsgálattal az ilyen hibák is kiderülnek, amit a felületes átvizsgálás során nem vennénk észre.