Gyerekkoromból ma is emlékszem azokra a pillanatokra, mikor az utcabéli siserehaddal kémleltük a feketéllő eget és lélegzetvisszafojtva vártuk az első dörrenést, majd számoltuk a másodperceket a villámlások és az egyre erősödő robaj között, hogy tudjuk, milyen közel van hozzánk a vihar. Nem, nem parancsoltak minket haza, holmi eső nekünk meg nem ártott, jeget meg ritkán hoztak a nyári felhők.

(pexels.com)

Most meg itt csücsülünk a klímaváltozás slamasztikájában és elhisszük, hogy a globális felmelegedés egyszerűen a mi bűnünk, mea culpa, bár az én meglátásom szerint van ebben némi szerepe a természetnek is. Mert mondjuk a grönlandi jégsapkák sem most olvadnak első ízben, az elmúlt 2,5 millió évben legalább 280 ezer évig zöldellő mezők voltak a fagyos föld helyén – akkor, amikor még igazán nem beszélhettünk a Föld légkörét roncsoló fosszilis üzemanyagokról.

(pexels.com)

Na, de hogy a természet körforgásához mennyit tesz hozzá az emberi tevékenység, ez a téma jóval messzebbre mutat annál, mint amit a cikk címe sugall, a lényeg, ahonnan elkalandoztam, hogy az utóbbi években jóval gyakoribb és bőven nagyobb intenzitású a jég, ami ránk zúdul, mint akár csak pár évtizeddel ezelőtt. És ez Európa-szerte általános jelenség. Ezt elemezte az olasz sajtó pár napja, amikor a Torinó környéki kis települések gazdáinak kárát próbálták felbecsülni egy tomboló jégvihar után. A szőlő, a búza, a kukorica, a mogyoró és a szabadföldön termesztett zöldségek az érintett területeken legalább 80%-ban odavesztek.

(fb)

És rengeteg autóban keletkezett hatalmas kár.

(torino.repubblica.it)

Mezőgazdasággal foglalkozni nem a mi profilunk, de hogy miként lehet megvédeni kocsinkat a jégkártól, erre van pár hasznos tanácsunk.

(alvolante.it)

Az, ugye, evidens, hogy hosszabb utazás előtt rábökünk a telefonunk meteo ikonjára, hogy felmérjük, mire számíthatunk. És ha tehetjük, az esetlegesen jelzett vihar idejére pont nem időzítünk kiruccanást. De, mivel a viharok sajátossága, hogy nem mindig lehet azokat pontosan megjósolni (lásd pl. 2006. és 2022. augusztus 20.) és kerekedhet a semmiből is égszakadás-földindulás, olyan viharos gyorsasággal, amikor nincs időnk menedékhelyet keresni, az én személyes tippem, hogy készítsük fel autónkat a rossz időjárásra úgy, ahogyan a nyaralásra is becsomagolunk egy pulóvert, biztos-ami-biztos alapon.

(torino.corriere.it)

Pénztárcakímélő megoldásként  érdemes a kocsiban tartani az alábbi holmik valamelyikét:

Gumimatrac

Pár ezer forintos tétel, még akkor is kifizetődő, ha annyit veszünk belőle, hogy az autó nagy részét le tudjuk fedni. És pumpa, valamint heveder a matracok rögzítéséhez. Bár nem kétlem, hogy mulatságos látvány egy matracokkal borított autó, de inkább itt egy vidulás, mint sírás a karosszériásnál a javítási összeget hallván.

Buborékfólia

Hasonlóan működik a matracokhoz, pár száz forintért kapható méterben. Hátránya, hogy a golflabda méretű jégtől biztosan nem véd és becsomagolni az autót nehézkes, de kisebb jégeső ellen kiváló lehet.

Takaró

Fontos a több réteg, hogy a jégeső okozta károkat a lehető legjobban tompítsa.

És a DIY megoldások mellett vannak profibb, de persze költségesebb módszerek is:

Autós jégeső ernyő

Az autó tetejére szerelve véd. Szerkezetéből adódóan azonban érzékenyebb az erős szélre, viszont kiváló UV-védelemre is.

Jégesővédő felfújható autótakaró

Tompítja a lehulló jeget és 100%-ban megakadályozza a jármű károsodását. Véd a teniszlabda nagyságú jég ellen is. Minimális a helyigénye a csomagtartóban. Képes bármely méretű személyautót befedni és ellenáll az erős széllökéseknek is. A tökéletes megoldás jégkár ellen.

Főkép: meteo.it

További autós tartalmakért kövess minket Facebookon is!