Megtartotta éves kongresszusát Suzhouban a kínai autóipari mérnökök egyesülete, ahol kijelölték azt a tíz trendet és technológiai területet, amire a legtöbb erőforrást és energiát szeretnék fordítani 2027-ben. Ezek között van teljesítményt növelő és költséget csökkentő megoldás is, illetve olyan törekvés is, ami egy adott technológiát először mozdítana el a tömeggyártás irányába.

Az első, és legfontosabb téma természetesen a szilárdtest akkumulátorok voltak, ahol szeretnék elérni, hogy szabvány legyen a 400 Wh/kg energiasűrűség cella szinten. A legtöbb kulcsfontosságú gyártó ezen a területen már rég a teszteket végzi, és folyamatosan egyre nagyobb biztonsági szintet és nagyobb hőmérséklet tűrést érnek el. Noha legtöbben a 2030-at célozták meg a tömeggyártásra, a valóságban már jövőre megkezdődhetnek a típus specifikus homologizációk.

A második témakör az idén többször említett mikroprocesszorokat érinti. Kína szeretne egy bárki számára elérhető, nyílt forráskódú RISC-V processzor architektúrát a gyártók rendelkezésére állítani. Ezeknek a sorozatgyártása hamarosan megkezdődik és minden gyártó a saját igényeihez szabhatja a különböző felhasználási módokhoz: szabadon garázdálkodhatnak majd a mérnökök hajtáslánc, fék és biztonsági rendszerek tekintetében is. Ezzel szeretnék begyorsítani a licenszelési folyamatokat.

Aztán szeretnének szabványokat felállítani a motor és egyéb vezérlők között is, hogy a vezetési igények és az autó teljesítménye jobban találkozzanak. Reményeik szerint a fejlettebb vezérlők segítenek majd az autók vezetési élményét javítani, jobb gáz-, fék- és kormányreakciót eredményeznek majd. Aztán szó esett a V2G, azaz Vehicle-to-Grid technológiáról is, ami arra szolgál, hogy az autó képes legyen az otthoni hálózatra visszatölteni energiát, és egyfajta pufferként funkcionáljon, amikor túlterhelt a hálózat. Ez végsősoron az országoknak is előnyös, így a világ legtöbb részén kezd alapáras tétel lenni. Amiben Kína most újítana, hogy akár napi több millió kW energia visszatöltésére is engedélyt adna.

Aztán Kína szeretne egyre több helyen használni nyomásos öntéssel készült magnéziumötvözet járműkarosszéria elemeket. Eddig a legtöbb gyártó ezeket csak a hajtáslánc bizonyos elemeiben használta, de mostantól felbukkanhatnak akár a padlólemez hátsó részén is. Arra is érdemes odafigyelni, hogy míg nálunk Európában végül sosem kapott tényleges zöldutat a kamionok önvezetése (eleinte trollibuszos, felsővezetékes megoldással), addig Kínában 2027-ben megkezdik a demonstrációs kamionflotta bevetését. Ezzel szeretnék a vasúti, bányászati és kikötő kamion forgalmat minél jobban önvezetővé tenni.

Több figyelmet kapnak 2027-ben a kerékagy villanymotorok is. Ezekről túl sokat nem árultak el, csak annyit, hogy segítségükkel hatékonyabb lesz a helykihasználás az autókban és segíthet a kormányzási készségen. Arra is számítanak, hogy 2027-ben a mesterséges intelligencia segíthet csökkenteni a felhőalapú működéstől való függést, illetve segíthet megőrizni az autók infotainment rendszerében tárolt adatok biztonságát. Kína szerint jövőre kapcsolhat következő fokozatra az AI széleskörű használata az autók digitális rendszereiben.

Ha már biztonság: azt remélik, hogy az autók összehangolt vezetéstámogató rendszerei segíthetnek nagyobb biztonsági szintet elérni az utakon azzal, hogy felhőalapú szinergiában kommunikálnak egymással. Ezeknek a rendszereknek a beépítését már 2027 elején elkezdik kis számban, de szeretnék, ha Kína autóflottája egyre összehangoltabb lenne. Ez a rész ugye az Európába exportált termékeket nem érinti, nálunk teljesen más infotainment és biztonsági rendszereket kapnak a kínai modellek. Végül pedig szeretnék, ha a fém 3D nyomtatás egy következő szintre tudna lépni, ezzel még hatékonyabb fejlesztési és gyártási folyamatokat elérve, javítva az autók hatékonyságát. A technológia ráadásul kiválóan alkalmas komplex alkatrészek hatékonyabb legyártására, bár széleskörben eddig nem tudott elterjedni.