Gabler Gergely, az Erste Bank vezető elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában kiemelte, hogy a 3,5 százalékos éves GDP-növekedés jelentősen meghaladja a 2,3 százalékos várakozásukat és a piaci előrejelzéseket is. Megjegyezte ugyanakkor: az év/év alapú bővüléshez nagymértékben hozzájárult az is, hogy a szezonalitás kiigazítás újrafuttatásával módosultak a tavalyi negyedéves növekedési számok, így tovább csökkent az amúgy is alacsony bázis. Ha a gazdaságot a szeptember-december periódushoz viszonyítjuk, akkor 1,1 százalék a kiigazított növekedés, ami megegyezik a tavalyi harmadik negyedéves bővüléssel – hívta fel a figyelmet Gabler Gergely, de hozzátette, hogy mindezektől eltekintve is erős negyedévet zárt a magyar gazdaság.

A KSH közlése szerint elsősorban az ipari és építőipari kibocsátás jelentős bővülése áll a kiemelkedő számok mögött. Minden valószínűség szerint az autógyártás rendkívüli kapacitásbővítése és termelés növekedése nagymértékben járult hozzá a GDP bővüléséhez – írta a szakértő. A felhasználói oldalról egyelőre még nem látni adatokat, de az Erste várakozása szerint a beruházások növekedése, és a lakossági fogyasztás 11 éves mélypontról való elrugaszkodása fűthette a gazdaságot, amihez az autóipar nyomán tovább erősödő exporttöbblet is hozzájárulhatott.

Pillanatkép a kecskeméti Mercedesből - húzóágazat

Réczey Zoltán, a Buda-Cash Brókerház elemzője kiemelte, hogy a KSH által csütörtökön közöltnél dinamikusabb növekedés utoljára 2006-ban volt. A 2012-es recesszió (-1,7 százalék) után 2013 második negyedévében indult növekedésnek a magyar gazdaság, és azóta folyamatos az élénkülés. Negyedéves alapon 1,1 százalékra gyorsult a bővülés az előző negyedévi 0,7 százalékról. A szakértő szerint az elmúlt hónapok kedvező adatai alapján valószínűsíthető, hogy az építőipar és az ipar mellett a beruházások felfutása is segítette a gazdaságot, illetve számos jel utal a lakossági fogyasztás élénkülésére is.

Balatoni András, az ING vezető elemzője MTI-hez eljuttatott kommentárjában jelezte, hogy az ING 3 százalékos éves növekedést várt az első negyedévre.
Kifejtette, hogy az ipari termelés több, mint 8 százalékkal emelkedett az első negyedévben 2013 azonos időszakához képest, és a bővülést elsősorban az export hajtotta, mivel a belföldi értékesítés továbbra sem túl "acélos".

Balatoni András szerint kérdés, hogy ezt a növekedési dinamikát meddig képes fenntartani a hazai gazdaság a külső és a belső egyensúly veszélyeztetése nélkül. Az idei konvergenciaprogramból is kiderült, hogy a költségvetési politika lazítóvá vált a 2012-2013-as szigorú gazdálkodást követően, ez a lazítás pedig a ciklikusan kiigazított költségvetési deficit romlásában érhető tetten a szakértő szerint. "Nyilvánvaló, hogy ezen az úton nem mehet tovább sokáig az állam, mivel ebben az esetben ismét az eladósodás pályájára állítaná az országot" - hívta fel a figyelmet.