közlekedési szabályok

Így tanultunk meg közlekedni – avagy a KRESZ története és oktatása Magyarországon

2025.01.16.

A KRESZ története jól mutatja, ahogy a közlekedés szabályozása a forgalom bonyolultságával együtt fejlődött. Alapvető célja mind a mai napig a biztonság növelése, ami azonban más-más hangsúlyt jelentett a történelem folyamán. A kezdeti időszakban a közlekedés alapszabályait alkották meg, ezt követte a motorizáció fejlődése miatt szükséges korlátozások beépítése a szabályozásba. Napjainkban pedig már az emberi tényezőt is figyelembe kell venni, azaz a biztonságot előtérbe helyező közlekedési kultúra kialakítása a feladat.

 

A közlekedés fejlődésével az oktatásnak is lépést kellett tartani. A nyomtatott formában kiadott, egyre nagyobb terjedelmű oktatóanyagot mára már felváltotta a térben és időben rugalmasan tanulható, mobil eszközökön is működő digitális tananyag, ami nagy felbontású, valós forgalmi környezetben bemutatott videókkal, 3D-s, interaktív animációkkal és szimulációkkal segíti a tanulást.

De honnan is indultunk?

1890-ben született az első olyan jogszabály Magyarországon, amely az egész ország területére érvényes közlekedési szabályokat tartalmazott. Kimondta a „balra tarts, jobbról előzz” elvet – azaz a bal oldali közlekedést –, és előírta azt is, hogy a királyi udvari, katonai, posta-, tűzoltó- és mentőjárműveknek elsőbbséget kell adni.

1900-ban a Magyar Királyi Posta elindította az első automobil-vezetői tanfolyamot. A legelső vezetőjelölteket a biztonság kedvéért még a kerékpározni tudó, a lovakhoz is értő postások közül válogatták ki, a tananyagnak pedig része volt az automobilok szétszerelése és összeszerelése is.

1901-ben jelent meg az első, a fővárosra érvényes közlekedési rendelet, amely szerint az automobilokat számmal kellett ellátni, és sötétedés után az autóknak is kötelező volt bekapcsolniuk a világítást. Az előírt legnagyobb sebesség széles utakon 15 km/óra, keskeny és nagy forgalmú úton 10, lakott területen kívül pedig 30 km/óra volt. Ebben az évben jelent meg az első magyar nyelvű autós könyv is, 1909-ben pedig megkezdte működését az első budapesti magán-autósiskola. Egy évvel később a Magyar Királyi Belügyminisztérium már országos érvényű közlekedési szabályokat fogalmazott meg, amiben csupán 4 jelzőtábla szerepelt – veszélyes útkereszteződésre, vasúti átjáróra, bukkanóra és éles kanyarra hívták fel a figyelmet.

Az első Közúti Közlekedési Rendészeti Szabályzat (KRESZ) 1930. január 1-jén lépett hatályba, egy évvel megelőzve a mobilizációban akkor élen járó Nagy-Britanniát. Többek között előírta az autók kötelező műszaki vizsgáztatását, bevezette a rendszámtáblákat és a járművezetők képzését. A gépjárművek megengedett legnagyobb sebessége lakott területen belül már 20–40 km/óra lett. Magyarország 1941-ben tért át a jobb oldali közlekedésre, ami vidéken július 6-án, Budapesten pedig november 9-én, hajnali három órakor történt meg, de a kis forgalom miatt ez teljesen zökkenőmentesen zajlott.

Közlekedés a II. világháború után

A „második KRESZ” 1950-ben már 217 paragrafusban részletezte a közlekedés szabályait. Bevezették az elsőbbségi szabályt, miszerint a kanyarodó járműveknek elsőbbséget kell adniuk az egyenesen haladók számára. A kanyarodási szándékot – irányjelzővel vagy ennek hiányában karral – már kötelező volt jelezni. Ekkor írták elő a féklámpa használatát, és tilos volt ittasan vezetni. 1953-ban jelent meg a „harmadik KRESZ”, ami már 59 közlekedési táblát tartalmazott.

1962-es a „negyedik KRESZ”: ez már tartalmazta az osztott pályás út és a forgalmi sáv fogalmát, illetve előírta a vasút-közút kereszteződéseknél a fénysorompókat. A közúti jelzőtáblák száma 158-ra nőtt, kötelező lett a kerékpárok kivilágítása, és lakott területen belül a sebességhatárt 60 km/órára emelték. A traffipaxkészülékek 1972-től jelentek meg Magyarországon.

1976-ban megtörtént a KRESZ átfogó reformja, ami bevezette az általános sebességlimiteket. Lakott területen kívül itt jelent meg személyautókra az első korlátozás: autópályán maximum 120, egyéb úton 100 km/óra sebességgel közlekedhettek. Szintén ekkortól írták elő a biztonsági öv használatát.

A KRESZ 1993-as módosítása tartalmazta az európai szabványoknak megfelelő közúti jelzőtáblákat, kötelezővé tette a biztonsági öv használatát minden ülésen, és szigorította a gyermekülések használatát – ez utóbbit egyébként 2002. január 1-jétől tették kötelezővé. 1998. január 1-jétől tilos járművezetés közben kézben tartott „mobil rádiótelefont”, azaz mobilt használni. 2001. május 1-től autópályán már 130 km/órával lehet haladni.

A 2010-es változtatások szintén a közlekedésbiztonság javítását és a balesetek számának csökkentését célozták. Az egyik legjelentősebb újítás az ún. „zéró tolerancia” elvének bevezetése volt, ami az ittas vezetés minden formáját tiltja. Emellett az autóvezetők számára kötelezővé vált a láthatósági mellény használata, ha lakott területen kívül állnak meg. A változások folytatódnak, hiszen már dolgoznak a KRESZ legújabb módosításán, ami várhatóan 2026-tól lép életbe, és többek között szabályozza az elektromobilitási eszközök használatát is.

A KRESZ oktatása az elmúlt 70 évben

1949-ben az államosítás a magán-autósiskolákat is elérte: megalakult az Állami Autóműszaki Intézet (AMI), ami a magániskolák felszerelését és személyzetét is átvette. 1956-ban jött létre az Autóközlekedési Tanintézet (ATI), ami már országos hatáskörű iskolahálózattal rendelkezett. Szakember viszont kevés volt, mert 1956 után nagyon sok, a KRESZ oktatásában dolgozó munkatárs hagyta el az országot.

A 70-es végére a magyar járművezető-képzés újraépült, és szervezettségében, színvonalában elismert, példaértékű volt Európában, pedig nálunk is egyre inkább megmutatkoztak a „motorizációs robbanás” árnyoldalai, és nőtt a súlyos balesetek száma.

1983-ban elindult az emelt szintű szakoktatóképzés, az 1988-as Közlekedési Törvény pedig már tartalmazta a szaktanfolyamok és vizsgák tanterveit, és korszerűsítették a tantárgyi tesztvizsgákat is. 1992-ben megszületett a rendelet, ami a magyarországi képzés és vizsgáztatás átfogó, korszerű szabályozását hozta.  A Magyar Vöröskereszt szervezésében az Elsősegélynyújtási ismeretek tanfolyamot és vizsgát 1995-től vezették be.

2012-ben a „B” kategória esetében eltörölték a rutinvizsgát, ami beépült a forgalmi vizsgába. Bevezették az elméleti oktatásban a tantermi képzés mellett a távoktatást (e-learning) is, mára pedig már a tanulók 90%-a ezzel a módszerrel tanulja a KRESZ-t. A digitális tananyag célja már nem csak a vizsga letételéhez elegendő ismeret, hanem mélyebb szintű tudás átadása, ami a biztonságos közlekedést szolgálja, és egy magasabb szintű közlekedési kultúra betartására ösztönöz.



 

 

 

Az oldal fő támogatója

 

2025.02.10
Michael Breme, igazgatóságunk elnöke és Achim Grewe, vállalatunk pénzügy, IT, beszerzés, compliance....
2025.02.10
Egyre többször és egyre nagyobb mennyiségben érik el Magyarországot is a Szaharából induló....
2025.02.10
Nem csak nálunk, Ausztriában is lopják a közlekedési táblákat.   ..
2025.02.09
A japán gyártó elektrifikált hajtásláncos autóinak értékesítése 23,2 százalékkal nőtt világszerte,....
2025.02.09
A Kia legkelendőbb autója a K4 volt januárban.  ..
2025.02.09
Heti rajzunk készítője Kelemen István, karikatúrájának címe: Erzsi néni a grátisz tolatásjelző az....
2025.02.09
Először látható igazi fotókon a Vanwall első modernkori utcai autója, ami történetesen egy....
2025.02.09
Az Ariya NISMO nagyobb teljesítményt és feszesebb kormányozhatóságot kínál. ..
2025.02.09
Négy nap leforgása alatt ötvenezer megrendelés érkezett Japánban az ötajtós Suzuki Jimny Nomade....
2025.02.09
2025 januárja általános növekedést hozott a használt autók piacán, ezzel párhuzamosan az átlagárak....